Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

»3 tését azon körülmény, hogy felperesnő és alperes közt a házasság végfelbontása iránti per mindekkorig jogérvényesen elintézve nincsen, legkevésbé sem gátolhatja. Alperes azon ellenvetése, hogy felperesnő a kérdéses ^ telekföld 2782 frt 50 krnyi vételárához csakis 307 frt 2/7 krral járult, jelen per elbírálásánál figyelembe azért sem vétethetett, mivel a közszerzeményi jog érvényesülésére nézve az, diogy mennyivel járult felperesnő a vételárhoz, avagy hogy egyáltalában járult-e ahoz valamivel vagy sem, befolyással nincsen. A mennyiben végre az */4 telek föld vételárának kifizetéséhez szükséges pénzösszeg még a házasság megkötése előtt alperes rendelkezésére állott, azon jogi vélelemmel szemben, hogy a mit a házastársak a házassági idő tartama alatt szereznek, az közszerzeményüket, következőleg közös tulajdonukat képezi, bizonyítani tartozott volna, hogy a kérdéses vételárt felperesnövel való egybekelése előtt szerezte vagy örökölte. (1887 július 28-án 4546. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla az elsőbiróság Ítéletét akként, hogy a közszerzeményi jogczimre való hivatkozást a rendelkező részben mellőzi, az ennek kapcsán felhozott indokoknál fogva helybenhagyja. (1889 február 7-én 1997. sz. a,) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik, és felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Az ideiglenes törvénykezési szabályok 13. §-a által hatályában fentartott 1723: XLIX. tcz. világos rendelete szerint szerzeménynek csak azon vagyon tekintendő, a mi az adósságok kifizetése után fenmarad, mely jogi szabály a házasság tartama alatt a házastársak által együtt szerzett vagyonra is alkalmazandó. Minthogy pedig a házassági viszony törvényes megszűntéig a házastársak vagyoni állapota több esélynek van kitéve, ennélfogva a házasság megszűnte előtt meg nem határozható, hogy van-e közszerzemény, avagy nincs; miből önként következik, hogy a közszerzeményhez való jog csakis a házassági viszonynak végmegszünte után érvényesíthető, mert ezen időpont előtt a vagyon szaporodása avagy apadása tekintetében a végeredmény bizonytalan lévén, jogilag közszerzemény nem létezik, jogilag nem létező dolgokra pedig jogokat érvényesíteni nem lehet. Minthogy továbbá felperes önmaga elismerte, hogy a közte 6*