Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

68 2g. A becsületsértés nincs kivéve azon bűncselekmények közül, a melyekben a kir. ügyészség a felebbezési jogosult ságot gyakorolja. (1889 november 14. 3085. sz. a.) A máramaros-szigeti kir. törvényszék: Hatóság elleni erőszak bűntettével s rágalmazás vétségével vádolt B. Tógyer és társai elleni bűnügyben 1888 július 18-án 3320. sz. a. Ítéletet hozott, stb. A budapesti kir. itélő tábla : A kir. ügyésznek felebbezését, a mennyiben az ítéletnek a becsületsértés vétségére vonatkozó része ellen is intéztetett, visszautasítja és az elsőbirósági ítéletet a kir. ügyésznek csak a hatóság elleni erőszak bűntettére vonatkozó, ugy a vádlottaknak általános felebbezése következtében vizsgálván meg, stb. A m. kir. Curia : Tekintve a kir. ügyészségről szóló 1871 : XXXIII. tcz. 1. §-át, mely az intézmény természetét és hivatását megjelölve, elvi általánosságban kifejezi : hogy az állam közérdekeit az igazságügy körül a kir. ügyészség képviseli ; tekintve az ezen kijelentésben foglalt eszmének érvényesítését a bűnvádi ügyekre vonatkozólag, az idézett tcz. 17. §-a egyenesen rendeli, hogy ezen ügyekben a közvádlói teendőket a kir. ügyészek végzik; tekintve különösen a közvádlói teendők részletezését, az id. szakasz e) pontja alatt az ügyész feladatává teszi: a büntető igazságszolgáltatás érdekében perorvoslatokkal élni akkor is, ha az a vádlott javára szolgálna; tekintve az 1. § ban kijelentett elvnek a 17. §-al való összehasonlitásából kitetsző eredményt: világos felismerésre jut azon általános szabály, mely szerint az 1871: XXXIII. tczikkben letett eszme és szabály értelmében, a bűnvádi ügyekben a kir. ügyészség képviseli a vádat, s hogy mindazon lépések, melyek az államnak a vád közérdekű, erélyes és hatályos képviseletére szükségesek, a mennyiben jogot nem sértenek, a törvényes gyakorlat határai között a kir. ügyész által teljesitendők ; tekintve, hogy az által, mert az 1880-ban, tehát később hatályba lépett, Btk. bizonyos meghatározott esetekben a bün-