Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

32 zott munkaártól eltéröleg fizette a munkásokat, illetve az A. a. szerződést megszegte. Azonban a per során kihallgatott G. Mihály B. és B. Jakab K. igazolják, hogy alperes csak azon feltétel alatt foglalkoztatta őket, ha munkabérükből 4%-ot visszafizetnek ; tekintettel azonban arra, hogy alperes nem kötelezhető arra, hogy valakinek munkát adjon, tekintettel arra, hogy az emiitett tanuk a 4%-tóli visszafizetésére önként vállalkoztak és tekintettel arra, hogy az A. a. szerződés nem képez oly okmányt, mely a munkaadó és munkás közti szabad egyezkedést korlátolni jogerővel birna, minthogy az A. a. szerződés kétoldalulag köttetett s a kötbér is kétoldalú, a nevezett tanuk mint a felperesi ipartársulat tagjai a munkabér leszállításába beleegyeztek s igy a szerződést ők is megszegték: a kereset elutasítandó volt. (1888 decz. 5-én 2372. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja s alperest a kereseti töke megfizetésére kötelezi. Indokok: A felperesi társulat és alperes mint annak tagja között az a szerződés jött létre, mely szerint alperes 500 forint pénzbüntetés terhével arra kötelezte magát, hogy a társulat és a munkások között bizonyos munkaárak megállapítása tekintetében kötött egyezséget betartja. A kérdéses szerződés törvényellenesnek nem minősíthető, mert az az illetékes iparhatóság közbenjöttével köttetett és különben is a munkások és munkaadók között felmerült súrlódások megszüntetése és a munkások megélhetésének biztosítása czéljából jött létre. A kihallgatott tanuk vallomásaival be van bizonyítva, hogy alperes a szerződést megszegte. A tanuk határozott vallomásaival szemben főeskü nem ítélhető. Minthogy az 500 frtos pénzbüntetés épen arra az esetre volt kikötve, ha alperes a munkásokkal kisebb munkadijt állapit meg, vagyis ha közte és munkásai között ilyen megálapodás létrejön és nem egyedül arra az esetre, ha az egységes áraktóli eltérést maga alperes ajánlaná és igy habár az általa felfogadott munkások a munkabér-levonást önmaguk is ajánlották, illetve egyeztek bele a levonásba, e körülmény is a szerződés megszegésének tényálladékát állapítja meg, ehhez képest az elsöbiróság ítéletét megváltoztatni s alperest a kereseti tőke megfizetésére kötelezni kellett. (1889 febr. ii-én 944. sz. a.)