Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

i8 hogy ö ötven frton tul meghatározatlan összeg erejéig akart csalni, ekként szándékolt cselekményét megkezdette, azonban annak folytatásában meg lett akadályozva, s igy a vádbeli cselekmény csalás bűntettének a kísérletét képezné, a vádlott börtönnel lenne büntetendő. De mert a kir. ügyész csak a vétség büntetését indítványozta, ugy a köz- mint a magánvád előterjesztése csak a 20 frt 40 kr. erejéig végrehajtott csalásra vonatkozik. A kir. itélö tábla a vád ezen keretében, tekintve a közérdek ama rendkívüli fontosságát, a melynek sérelmére a vádbeli cselekmény irányult: a Btk. 383. és 90. §-ai alapján a vádlott fogházbüntetését egy évre, pénzbüntetését pedig too frtra felemeli. (1888. évi deczember hó 10-én, 27,281. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve a bűnvádi eljárás adatai által megállapított tényállást, mely szerint vádlott, mint a m. kir. 7. sz. honvéd-huszárezred zabszállitója, azon czélból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, az 1887 január i-töl azon évi márczius 20-ig terjedő időszakban teljesített zabszállitásnál az említett honvéd-huszár-ezredet s általa a m. kir. államkincstárt hamis mérlegsulyoknak tudatos használásával s igy ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette, s ezáltal annak az említett időszakban a bűnös eljárás felfedeztetéseig 20 frt 40 kr. vagyoni kárt okozott; tekintve a Btk. 65. § - át, a mely szerint a cselekmény, melylyel a bűntett vagy vétség véghezvitele megkezdetett, de be nem fejeztetett, a megkezdett bűntett vagy vétség kísérletét képezi; tekintve tehát, hogy ezen §. szerint «a kísérlet•> tényező elemeit alkotják: aj a bűntett vagy vétség elkövetésének szándéka; b) a cselekvés, melyben a szándék megvalósítási törekvése külső, tettleges kifejezést találjon; c) az ezen cselekvéssel megkezdett cselekmény befejezésének a tettes akaratán kívül eső cselekmény általi megakadályozása ; tekintve, hogy ennélfogva a fentebb ismertetett tényállás szerint vádlott által tényleg véghez vitt csaláson felül — a csalásnak netalán szándékolt folytatása — az annak megkezdését képező külcselekedet hiányában a kísérlet fogalma alá még akkor sem eshetik, ha a bevégzett csaláson felül a további csalásokat czélzó szándék fenállása bebizonyítva lenne; tekintve, hogy ekép az elsőfokú