Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

139 lajdona, s minthogy az udvar a házzal együtt káros birtokát képezi, a kérdéses liszt ekkor még káros udvarából el nem vitetett ; tekintve, hogy vádlott Vr. Istvánnal egyetértöleg ez után ment az udvarba, s innen az ajtóba letett lisztet elvitte, tehát káros birtokából elvonta: e vádlott cselekménye a Btk. 70. §. szerint mint tettestársé minősül ; miért mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztatik, vádlott Vr. Pál a Btk. 333. és 366. §§-a 7. pontja szerint minősülő lopás bűntettében mondatik ki bűnösnek s e miatt hat hónapi börtönre ítéltetik. 52. 1. A 32 évi elévülési időszakra nézve a magyar törvények hatálya visszaállíttatván, e részben az osztr. ptkv. 1494. §-ának rendelkezése többé nem irányadó, az elévülés tehát kiskorúak ellenében is fenti időben eszközölhető. 2. Az elbirtokló roszhiszemüsége nem áll az elbirtoklásnak útjában, ha be nem igazoltatik, hogy a törvény által tiltott módon jutott a birtokba. 3. A telekkönyvi első felvétel a már megkezdett közönséges elbirtoklást félbe nem szakitja, sem pedig ezen felvétel alapján a három évi elbirtoklásnak helye nincs. 4. A telekkönyv az abba felvett térmértékért nem szavatol. (1890 január 7-én 3780. sz. a.) A kecskeméti kir. törvényszék Quirini Miklós ügyvéd által képviselt Gy. Rozália elébb M. K. Istvánné, utóbb J. Józsefné mint kk. M. K. Rozália és Ágnes t. és t. gyámja felperesnek, Pacsu Mihály ügyvéd által védett M. Péter és neje I. Zsuzsánna alperesek elleni ingatlan birtoka iránti perében itélt: A keresetnek részben hely adatván, kötelesek alperesek a t—i 132. sz. tjkönyvben felvett 2/4-ed telek földnek az F. alatti térképen feltüntetett b parcellájából elfoglalt és a c parcellához csatolt 3028 QÖ1 területű részletét az X. a. térképen látható mesgyevonaltól a veres vonalig terjedő 7 öl széles földszalag alakjában és terjedelmében felperes birtokába bocsátani s 1861.