Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

124 tekintve, hogy az eljárás tárgyát képező vizsgálat eredménye szerint B. V. neje, később pedig fia az udvarukat megszállott fegyveresek által kifejtett physikai erő nagyságával szemben minden ellenállás lehetőségét, ezek megjelenésével és hatalmaskodó fellépésével azonnal kizárva látván, kényszerülve voltak mindegyik megszálláskor egy-egy ólnak szétszedését, elvételét és a tettes, illetőleg fegyveresei által való elvitelét tétlenül eltűrni; tekintve, hogy e cselekedetekkel — feltéve a tényállásnak a végtárgyaláson lényegben változatlanul maradását — a zsarolásnak erőszak által való véghezvitele teljes kifejezésre jut; a zsarolás vétségét, illetőleg két zsarolás vétségének anyagi halmazatát megállapítottnak kell elfogadni. Tekintve mindazonáltal az erőszakot, mint a konkrét esetben a cselekmény egyik tényező ismérvét ; tekintve, hogy az erőszak mindkét esetben azért használtatott, hogy a megtámadott ez ellenállás lehetetlenségét belátva, a támadók cselekvését akadálytalanul eltűrje, hogy tehát az erőszaknak már ennélfogva is a személy ellen irányzottnak kellett lennie ; tekintve végre, hogy a mint a tényállás mutatja, vádlottnak, illetőleg fegyvereseinek a cselekvősége nem abban állott, hogy a házigazdát vagyis családjának a helyszínén jelen volt tagját az erőszak megfélemlítő és az elhatározást kényszerítő hatása által az ólnak az átadására bírták volna, sőt azt ezen öntevékenységre fel sem szólították, hanem ellenkezőleg erejük túlsúlyának tudatában ők maguk menvén az ólnak, azt saját kezeikkel szedték szét, vették hatalmukba s hatalmaskodással, tehát jogtalan eltulajdonitási szándékkal vitték el vádlott részére; tekintve e három elemnek találkozását és ezáltal az elkövetett cselekmény összfoglalatját, mint idegen ingó dolognak a személy elleni erőszakkal jogtalan eltulajdonitási czélból való elvételét; tekintve végre a kiemelt három elem szempontjából a Btk. 350. §-át, különösen a személy elleni erőszakkal való elvételt; nem mellőzhető annak indokolása, hogy a fenforgó cselekmény nem rablásnak, hanem zsarolásnak minősíttetett; tekintve ugyanis a technikai jelentményében vett erőszaknak