Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

99 telekjegyzökönyvben C. i. alatt bekebelezett zálogjogot kitöröltetni. Az a kérdés azonban, hogy az A. a. kötelezvény érvénytelen-e vagy nem, csakis az azt kiállítók és az a szerint jogot szerzett M. János, illetve ennek elhalálozása folytán annak örökösei közt dönthető el és igy e részben a kereseti jog nem a felpereseket mint harmadik személyeket, hanem Z. Jakabot és nejét, illetve ez utóbbinak halála folytán ennek örököseit illeti meg. Felpereseknek tehát az A. a. kötelezvény érvénytelenítésére kereshetőségi joguk nem lévén, ennek a kötelezvénynek érvényessége vagy érvénytelensége felett a jelen perben, melyben a kötelezvényt kiállítók perben nem állanak, határozat nem hozható, és igy a megtámadott zálogjogi bekeblezésnek az említett kötelezvény érvénytelensége alapján leendő kitöröltetésére irányzott kereseti kérelemnek nem adható hely. Ez okból felpereseket a kereseti jog hiánya miatt keresetükkel elutasítani kellett. (1889 ápr. 3-án 13166. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztatik, felpereseknek az A. a. kötelezvény érvénytelenítésére, s abból folyólag a zálogjogi bekeblezésnek kitörültetésére nézve kereshetőségi joga megállapíttatik, és a másodbiróság utasittatik, hogy a kereset érdemében ítéljen. Mert valamint szabadságában áll a jelzálogos hitelezőnek valamely bekebelezett követelés behajtása czéljából a személyes adós mellőzésével keresetét egyedül a jelzálog tulajdonosa ellen a jelzálogból leendő kielégítés végett meginditani, s a személyes adós mellőzéséből csak az következik, hogy a jelzálog tulajdonosa a követelés érvényes fenállása ellenében mindazon kifogásokat, melyekkel különben a személyes adós élhetne, a perben maga is előadhatja, s minthogy a zálogjog mindig érvényes követelésre vonatkozik, e tekintetben a zálogjog érvénye elleni kifogásait is felhozhatja : ugy viszont a bejegyzéssel terhelt ingatlan telekkönyvi tulajdonosát sem lehet elzárni attól, hogy a követelés fen nem állása s a zálogjog elenyésztének birói megállapithatása végett az egyenes adós mellőztével csak a nyilvánkönyvi hitelező ellen lépjen fel keresettel ; minek előrebocsátásával, tekintve azt, hogy a követelés fen vagy fen nem állása az ügy jelen állása szerint fel- és alperesek közt vitás kérdést képez, a fel- és alperesek közti jogviszony elbírálása pedig, •7*