Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

95 együttélés ideje alatt összeszólalkozás vagy súrlódás, azok nem voltak oly természetűek, melyek az együttélés megszakítását igazolnák, s minthogy annak ellenére I. rendű alperes beismerte, hogy a fuvarosokat ő fogadta fel, és azokat utasította, hogy felperes nejét vigyék Aradra, mert ha felperesnő a viszálkodás szülte elkeseredés hatása alatt mondotta is, hogy el fogja hagyni, kétségtelenül be nem következik, ha azt maradásra birni és kibékíteni igyekezett volna, tekintve ezek szerint, hogy a bekövetkezett különválásnak I. r. alperes volt az okozója, hogy személyes kihallgattatása alkalmával is felperes neje visszafogadás és a nála való házaséletnek folytatása ellen nyilatkozott, hogy ha a válópert valóban megindította volna is, ennek folyama alatt felperes eltartásáról gondoskodni épen tartozik. Tekintve, hogy K. András és Sch. Fülöp tanuk igazolták, hogy I. rendű alperesnek a gépészlakatosság nem tanult mestersége, hogy azt utóbb sajátította el némileg, s hogy annálfogva a képzettebb géplakatosok közé nem tartozik és hogy valamint ezek, ugy M. Mátyás szakértő becsüs igazolása szerint is a kevésbé képzett géplakatos, minő I. r. alperes, havi keresete 20 frtnál többre nem rúghat és hogy azonkívül más jövedelmi forrása vagy vagyona nincs, hogy a tartásdíj megállapításánál a férj vagyon keresete és állása az egyedüli irányadó, hogy havi keresetének saját szükségletén kivül csak V3 részét fordíthatja felperes neje eltartására, I. rendű alperes ahoz mérten havi keresetének V3 részéig felperesnő részére marasztalandó és ekép volt a havi tartási dij megállapítandó. II., III. rendű alperesek irányában nem igazoltatott, hogy azok felperesnő vagy gyermekei eltartására nézve magukra szerződésileg vagy máskép valami kötelezettséget vállaltak volna, a törvény értelmében pedig a nő eltartásáról nem a szülők, hanem a férj tartozik gondoskodni annál is inkább, mert ha az eljegyzés alkalmával a békés együttélés feltétele alatt némi segélyt helyeztek volna is kilátásba, abból reájuk nézve akaratuk ellenére jogi kötelezettséget származtatni nem lehet. Ha a s.-i malmot II. és III. r. alperesek felperesnő és I. r. alperes rendelkezésére bocsátották volna, azt felperesnő keresetlevelében maga megczáfolta az által, hogy I. r. alperes férj abban csak mint üzletvezető volt alkalmazva. (1888 május hó 5-én 419.)