Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

66 bűntettében mint tettesek és bűnsegédek bűnösöknek mondatnak ki és ezért a mai naptól számítva, a Btk. 96. és 98. §-ai rendelkezéséhez képest összbüntetésként, a Btk. 422. §-a alapján elsőrendű vádlott M. István hét, másodrendű vádlott M. Mihály pedig nyolcz évi fegyházra, ennek kitöltése után fejenkint tiz évi hivatalvesztésre és ugyanily időtartamú politikai jogaik gyakorlatának felfüggesztésére a Btk. 426. §-a értelmében ítéltetnek. Indokok : A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint a mölki apátság margittai uradalma kárára 1888. évi június hó 19-én este 11 óra tájban Margittán a belső major szénás kertjében egy 20 méter hosszú, 7 méter széles és 5 méter magas idei szénakazal, továbbá június 20-ikára virradóra hajnalban 3 órakor ugyancsak ezen major szénás kertjében, az előbbi szénakazaltól mintegy 100 lépésnyi távolságban volt 22 méter hosszú, 9 méter széles és 10 méter magas tavalyi árpa- és zabszalma-kazal, a kettőben 1761 frt 67 kr. értékű termény, végre június 21-én este 10 órakor az uradalmi belső majorban levő 59 méter hosszú és 12 méter széles cseréppel fedett 4600 frt értékű tehén-istálló, melyben 51 darab tehén, 5 bika, 41 darab borjú és egy csacsi volt, meggyuladt és elégett; az elsorolt szarvas jószágok és csacsi megmentettek, azonban az istálló-padláson volt 15 szekér szalma, 6 szekér széna és két szekér luczerna, melynek értéke a 4600 forintba beszámítva van, megsemmisült. Tekintve, hogy vádlottak M. István és M. Mihály testvérek, az uradalomnál alkalmazva volt tehenészek, ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás alkalmával beismerő vallomást tettek arra nézve, hogy az uradalmi tiszttartó H. Konrád elleni boszuból, előre történt együttes elhatározással akként állapították meg a gyújtást, hogy István testvér a két kazal terményt, Mihály pedig a tehénistállót gyújtják fel, és a jelzett időben István testvér a kanóczot Mihály jelenlétében a két kazalba, Mihály pedig a kanóczot a tehén-istállóba István jelenlétében és ennek segédkezésével illesztették, a két különböző időben történt és a Btk. 422. §. 2. pontjába ütköző két rendű gyújtogatás bűntetténél az összebeszélés és kölcsönös segédkezés miatt fenforog még a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerinti bünsegédkezés cselekménye; miért is nevezettek mint tettesek és segédek a Btk. felhivott szakaszai értelmében a két