Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

7 latkozott, hogy szénát akart venni: a vádlott terhére eső cselekmény elkövetése körül a nagy mérvben élvezett szeszes italok hatása alatt fellépett s a szabad elhatározásra kizárólag hatott oly tünetek jelenségei mutatkoztak, melyeknél fogva az eltulajdonitási szándék teljesen bebizonyitottnak nem vehető. Mindezeknél fogva a lopási szándékot határozottan tagadó vádlottat az ellene emelt vád terhe alól felmenteni kellett. 5A jogos védelem kérdéséhez. (2889. június 13. 5308. sz. a.) Az ökörmezei kir. járásbíróság B. Slyoma, B. Lázár panaszoson elkövetett, s a Btk. 301. §-ába ütköző súlyos, nevezett panaszos pedig a nevezett vádlotton elkövetett ugyancsak a Btk. 301. §-ába ütköző könnyű testi sértés vétsége miatt vétkeseknek mondatnak ki s ezért a Btk. 302. §-a alapján egyenként 15 napi fogházra és 5—5 frt pénzbüntetésre Ítéltetnek, stb. Indokok: A jelen ügyben megtartott tárgyalás során eskü alatt kihallgatott tanuk vallomásából a következő tényállás tekinthető beigazoltnak. Panaszos a vádlottal közös atyja házában f. évi augusztus 19-én atyjával összeveszett, ezt mellénél és szakálánál fogva megragadta, mire vádlott a közös atya segítségére menvén, panaszos és vádlott dulakodni kezdtek egymással, mely dulakodás elég huzamos ideig tartott, s a mely alatt panaszos a vádlottat ugy megrúgta, hogy egy székre felesett, panaszos jobb kezének hüvelykujja pedig kificzamodott, a mely nyilatkozat, figyelemmel arra, hogy a dulakodás csak panaszos és vádlott közt folyt le s ez alatt történt az ujj kificzamodása, csakis a vádlott cselekményére vezethető vissza. A vádlott által okozott sérülés az orvosi látlelet igazolása s a panaszos előadása szerint 14 napig eltartott s igy vádlott ellenében a súlyos testi sértés vétsége megállapítást nyervén, ebben vétkesnek kimondandó s ezért figyelemmel arra, hogy a jogos önvédelem határait túllépte, de mégis felette nyomatékos enyhítő körülménynek véve azt, hogy atyjának a panaszos által történt méltatlan bántalmazása szolgáltatta az okot, másrészt pedig a községi elöljáróság által igazolt