Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

224 jelen esetnél a prts. 170. §-a értelmében felperesre nehezült s az esküt alperesek csupán óvatosságból fogadták el. (1888. évi február 14. 352. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja s alpereseket a kereseti tőke megfizetésére kötelezi. Indokok : Felperes a kereset alapját képező A. alatti váltó fenállása ellen alperesek részéről emelt kifogással szemben alpereseknek a váltóbirósághoz beadott 7152. sz. a. kifogásukat csatolta be, melynek tartalma szerint alperesek határozottan kijelentették, hogy a váltó értéke a felperesnek fizetett magas uzsorakamatokkal ki van egyenlítve. Ezen nyilatkozattal tehát alperesek a váltó eredeti fenállását és az érték felvételét amott beismerték, s csak annak kiegyenlítését vitatták, s miután ugyanazon felek közt folyamatban levő más perben tett beismerés a prts. 161. §-a szerint bíróságon kívüli beismerésnek veendő, alpereseknek a fentjelzett beismerésükkel szemben a jelen perben tett kifogásuk figyelembe nem vehető, miért is alpereseket az egyébként aláírására nézve beismert váltó alapján a kereseti tőke megfizetésében elmarasztalni kellett. (1889 január 31-én 12796. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbirói ítélet megváltoztatásával* felperes keresetével elutasittatik azon esetre, ha alperesek leteszik a főesküt arra, hogy az A. alatti váltóra felperestől 100 forintot kölcsön nem kaptak oly kötelezettséggel, hogy azt 1885. évi február végén visszafizetik. Indokok : Köztörvény utján érvényesített váltónál tartozik a követelő fél a követelés fenállását bizonyítani, felperes ezen kötelezettségét azzal vélte teljesíteni, hogy első sorban hivatkozott alpereseknek a váltó-perben beadott kifogására, a mely szerint alperesek a váltó eredeti fenállását és az érték felvételét beismerték, csupán annak kiegyenlítését állították. Másodsorban pedig megkínálta alpereseket a perdöntő kérdésre a főesküvel. Minthogy pedig a váltóperbeli kifogásban foglalt alperesi védelemből levont következtetés jelen per elbírálásánál teljesen lényegtelen, mivel a váltóperben az érték meg nem kapásának ellenvetése amúgy is sikertelen lett volna, tehát alperesek annak ellenvetését minden joghátrány nélkül mellőzhették, s ez által felperes a követelés fenállásának bizonyításától