Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

194 behatolt, a telekkönyvi hatóságnak 1888 november 26-án 2682., 2683. sz. a. kelt végzése s vételi bizonyítványa szerint az időben már nemcsak nem az ö, hanem a kérdéses ingatlan használatába törvényes uton bevezetett B. János és nejének jogos birtokát képezte, minthogy tehát a vádlott a lakhelyül szolgáló ingatlant nemcsak jogtalanul elfoglalta, hanem abba erőszakkal behatolt, a Btk. 421. §-a alá eső vétségnek egyik ismérvét képező 5 frt értéket felül haladó kár pedig, a mennyiben sértett fél megkárosításról nem is panaszkodik, meg nem állapitható: a kir. itélő tábla a Btk. 330. §-ába ütköző magánlak megsértésének bűntettében találta bűnösnek és büntetését is ez utóbbi §. alapján az ott előirt büntetési nemben szabta ki, a büntetés megállapításánál pedig azt, hogy a vádlott a cselekményt birtokrészének nem saját tartozása miatt lett eladása folytán felhevült kedélyállapotában követte el, mint enyhítő, ellenben rovott előéletét mint súlyosító körülményt tekintette. (1889. évi július hó 9-én 27042. sz. a.) A m. kir. Curia: A vádbeli cselekmény minősítésére s a büntetésre nézve a kir. táblának ítélete megváltoztatik s a kir. törvényszék ítélete mindazonáltal a szabadságvesztés-büntetés tartamára vonatkozó azon részbeni változtatással hagyatik helyben, hogy vádlott két hónapi fogházra ítéltetik, s az egész büntetés letartóztatása által kitöltöttnek vétetik. Indokok: Tekintve, hogy azon külcselekedet, mely az ingatlan jogtalan elfoglalásához megkívántatik, bizonyos körülmények között a magánlak megsértését megállapító külcselekedet által is foganatosítható ; tekintve, hogy ez ingatlan jogtalan elfoglalásának fenforgásához az elfoglalási szándékon és elfoglalás tényén kivül egyéb nem kívántatik ; tekintve, hogy a fentebbieknél fogva az említett vétségnek elfoglalás által való létrejöttéhez külön kár okozása nem szükséges ; tekintve, hogy a fentebb kiemelt tétel egyenesen következik a Btk. 421. §-ának helyes értelmezéséből, mely §. szerint a cselekménynek elfoglalás által való elkövetése vagylagosan meg lévén különböztetve annak «megrongálás* vagy «termésének felhasználása» által való elkövetésétől: azon későbbi feltétel, hogy az okozott kárnak 5 frt értéket felül kell múlnia, csak a két utóbbi esetre, nem pedig az elfoglalásra vonatkozik ;