Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

i«3 nézetének, hogy habár az életjáradék személyhez kötött jog, a jogosított addig, mig életben van, a jogát másnak engedményezheti, s igy elvi álláspontot foglalt alperes ellenében felperes kereshetési képességére nézve, s csak azon szempontból Ítélte meg felperesnek csupán a kereset I/i részét, mert az 1881. évi LIX. tcz. 13. §. szabványai szerint a két évnél régibb életjáradék megítélésére nézve magát illetékesnek nem tartja. Minthogy azonban a kir. itélö tábla 44615. sz. ítéletével a járásbíróság illetékességét a kereset egész összegére nézve megállapította s e kir. járásbíróságot az egész kereseti követelés érdemleges elbírálására utasította, minthogy végre a most nevezett kir. táblai ítélet folytán megtartott ujabbi tárgyalás sem lényegében, sem formájában a korábbi bizonyítási eljáráson nem hogy nem változtatott, de felperes részére erősbödött, a mennyiben a NB'I. a. telekkönyvi kivonattal dologbani joga. kétségen kivül helyeztetett: ennélfogva a kir. járásbíróság már vallott álláspontjához következetes lévén, a sem valódiságában, sem értékfelszámitás avagy mennyiségben nem kifogásolt felperesi egész követelést megítélendőnek találta. (1888 márcz. 16-án 1659. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes mint G. Anna engedményese az iránt indított keresetet alperes mint néhai St. Mihály kiskorú örökösei gyámja ellen, mert az apjuk által felperes jogelőde G. Anna részére szerződésileg meghatározott kikötmények kiszolgáltatását teljesiteni elmulasztották. Minthogy azonban a per során csatolt iratokból, jelesen az 1878. évben 3688. sz. a. indított perhez A. alatt csatolt házassági szerződés 2. pontjából kétségtelenül kitűnik az, hogy az abban meghatározott szolgálmányok felperes jogelődének özvegységére az esetre köttettek ki, ha házasságából gyermeke származnék, eme szerződési rendelkezés tehát özvegyi haszonélvezetet képez, mely törvény értelmében személyhez kötött jog lévén, az idegen személyre át nem ruházható, de ettől eltekintve, minthogy a per során felperes beismerte, miszerint jogelőde G. Anna időközben felperes fiához nőül ment, azonkívül első férje néhai Str. Mihály házasságából származott gyermeke jelenleg is életben van, az