Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

159 érvénytelennek nyilváníttatott, és igy az abban foglalt ingó és ingatlan vagyon F. Péter és neje tulajdonául fentartatott. Tekintve azonban, hogy felperesnek azon állítása, miszerint a D. a. okmány érvénytelennek nyilváníttatott, teljesen alaptalan, mert a 3122. sz. ítélet és indokai szerint épen az lett kimondva, hogy felperesnek F. Péterné hagyatékából kötelezvény iránti igénye a D. a. okmányt érvénytelenné nem teszi; tekintve, hogy a D l. a. okmány magában még arra nézve sem képezhet bizonyítékot, hogy az abban F. Péter tulajdona gyanánt felsorolt ingó ingatlan vagyon az okmány kiállítása idejében 1870-ben valósággal F. Péter tulajdona volt, annál kevésbé bizonyíthatja azt, hogy F. Péter ezen tulajdonjogát 1882-ben bekövetkezett haláláig megtartotta, sőt ezen okmányból különösen annak 24. §-ából az tűnik ki, hogy F. Péter az okmányban felsorolt vagyonát az abban használt kifejezés szerint semmi jogot fen nem tartva, még életében átadta az ezen okmány által alapított F. Péter nevét viselő alapítványnak ; tekintve végre azt, hogy a trts. 64. §. rendeletének meg nem felelően szerkesztett kereseti zárkérelemben és abban idézett D. a. okmányban a kereseti ingatlanok telekkönyvileg ugyan megjelölve nincsenek, de a mennyiben a keresetből kivehető, a k.-i 96., sz.-i 140., cz.-i. 104. és r.-i 304. sz. a. telekjkönyvekben fordulnak elő ezen ingatlanok, azonban az alperesek által beadott 6824/79. sz. bekeblezési végzés és a F. Péterné hagyatéka felett folytatott és ezen perben csatolt periratok között levő hiteles telekkönyvi másolatok bizonyítása szerint a F. Péter-alapitvány tulajdonául lettek bekeblezve, mely körülményből önként következik, hogy ha ezen ingatlanok mindezek daczára mégis a F. Péter hagyatékához tartoznának, abban az esetben is ez csak a F. Péter-alapitványnak is mint telekkönyvi tulajdonosnak beperesitése mellett lenne ítélet által kimondható, mindezeknél fogva az első bíróság ítéletének megváltoztatásával felperest teljesen bizonyitatlan s az alperesités tekintetében hiányos keresetével elutasítani kellett. (1888 okt. 5685. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. itélő táblának ítélete helybenhagyatik. Okok: Azt, hogy az A. a. végzéssel felperes csupán az abban