Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)
142 sajtóügyben a debreczeni kir. ügyész kezelése alatt lévő bűnvádi átalányból előlegezett 165 frt eljárási költség megtérítésére vonatkozó ügyben határozott: A kir. törvényszék a kassai kir. ügyészséget abbeli kérelmével, hogy a debreczeni kir. törvényszék mint sajtóbiróság előtt felmerült 165 frt eljárási költség megfizetésére M. Salamon magánvádló bíróilag köteleztessék, elutasítja. Okok: Habár a M. Salamon által Cz. Jausel és társa ellen rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt folyamatba tett sajtópernek irataival bizonyítva van, hogy ez ügyben a debreczeni kir. törvényszék mint sajtóbiróság előtt 1886. évi november hó 15-ik napján megtartott esküdtszéki tárgyalás alkalmával tolmács és tanudija fejében 165 frt eljárási költség merült fel, s ez összeg a debreczeni kir. ügyészség által kezelt bűnvádi átalányból előlegeztetett, mindazáltal azt, hogy az eljárási költség megfizetésére az ezen kir. törvényszék, mint sajtóbiróság 154,1. számú határozatával jogerejüleg pervesztessé vált M. Salamon ma gánvádló biróilag köteleztessék, el kellett utasítani, mert a debreczeni kir. törvényszék, mint sajtóbiróság 12,193. sz. ítéletét az annak alapjául szolgáló esküdtszéki tárgyalással együtt a kir. Curia 8994. sz- határozatával nem M. Salamon magánvádló hibája miatt, hanem az ő eljárásától teljesen független, általa elő nem idézett, ^teljesen személyén kívül fekvő okok miatt semmisítette meg, ily körülmények között pedig az ujabb tárgyalás megtartása után pervesztessé vált M. Salamon magánvádlót a hibája nélkül megsemmisített eljárás költségeivel sem a sajtóügyi eljárást szabályozó miniszteri rendelet, sem az ezek rendelkezéseinek pótlására szolgáló polgári törvénykezési rendtartás 251. §-a alapján jogszeriileg terhelni nem lehet. (1889 június 15-én 4570.) A kir. Curia: Tekintve, hogy Cz. Jausel és társa ellen folyamatba tett sajtóügyben az eljárás közvetlen oka M. Salamonnak magánvádlóként lett fellépése: tekintve, hogy mindazokban az esetekben, melyekben a magánvádló cselekménye vagy mulasztása okozza azt, hogy az általa emelt vád Ítélet tárgyává nem tétethetik, s ezzel elvonatik a lehetősége annak, hogy a megtérítési kötelezettség a vádolt egyén ellen állapittaihassék meg — a költségek megtérítésének kötelezettsége nemcsak az 1867. évi július