Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

132 volna, a többi örökösök szinte tagadták, hogy D. Löblnek kizárólagos örökösei lennének, tőle tiszta vagyont örököltek volna. Az ügy érdemére nézve előadták, hogy ők csak a tárgyak kiszolgáltatására lettek kötelezve, de azok náluk nincsenek, ekként felperesnek kellett volna azokat a D. Löbl czég csődtömegéből, hova ugyanis kerültek, kikövetelni, különben tagadták, hogy a tárgyak értéke 1400 frt lenne, mert maga felperes azok értékét a kiadásra irányuló keresetében csak 545 frtra tette, megtagadták azt is, hogy az elzálogosított csomagban csakugyan a felperes által elősorolt tárgyak lettek volna. Tekintve, hogy az elzálogosított tárgyak előkeritése s felperes részére való átadása az azok kiadatásában elmarasztalt alpereseknek kétségbevonhatlan kötelessége, s ezen kötelezettség alól nem vonhatják ki magukat az által, hogy a csődtömeghez leltározáshoz utalnak, minthogy a régibb csődök éveken keresztül folytak, tömeggondnokaik igy változtak, igy mindenesetre alperesek tartoztak volna utána járni, s szükség esetén a csődbíróság segélyét kikérni annak kipuhatolása végett, mi történt a zálogtárgyakkal ? tekintve továbbá, hogy alperesek azon kifogása, hogy ők D. Löbl, illetőleg D. Adolf után nem örököltek, a becsatolt hagyatékátadó végzésekkel megczáfoltatott, mert ezek szerint mindenik alperes a kereseti összegnél többet örökölt: alpereseket az előkeríteni elmulasztott ékszerek értékében el kellett marasztalni. Hogy a felperes által minő tárgyak zálogosittattak el, azt a kir. törvényszék csak ugy találta volna újból vitathatónak, ha felperes által a tárgyak kiadatása iránt előbb lefolytatott per újíttatott volna meg, ezen perben a törvényszéknek el kellett fogadni, hogy a borítékban azon értéktárgyak voltak, melyek az ellenirathoz yl. a. másolatban csatolt keresetben felsorolva vannak s a melyeknek kiadását a kir. törvényszék 4247/73. számú ítéletében elrendelte. Ezen értéktárgyaknak sem mennyiségük, sem értéküktől felperes el nem állhat, annálfogva a becslő esküt csak az első keresetben felsorolt értékek vagyis 545 frt erejéig lehetett felperesnek annyival inkább megítélni, mert azon körülmény, hogy az értéktárgyak csak 200 frt erejéig voltak elzálogosítva, alapos