Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

ii7 tekintve, hogy teste valamennyi tagjának, teljes physicai ere­jének pedig habár gyengített, de akadálytalan használatában lenni találtatott ; tekintve, hogy ép ezen most emiitett állapotánál fogva nyo­moréknak nem lehetett öt tekinteni: Sz. Gavrillánét önsegélyre képtelennek nem lehetett ítélni. De nem lehetett elfogadni azt sem, hogy a nevezett Sz. Gavrilláné azon értelemben lett volna •(elhagyatva*, mely értelemben ezt a Btk. 287. §. második bekez­désében használt ezen kifejezés aelhagy» feltételezi; mert habár az elhagyáshoz nem szükséges, hogy az lakatlan tájon, vagy az emberek tekintetétől elvont vidéken hajtassék végre ; sőt habár kétségtelen, hogy a Btk. 287. §-ának megfelelő «elhagyás» vala­mely épület bensejében is foganatosítható a nélkül, hogy a cse­lekmény az idézett szakasz alá eső bűntett jellegét elvesztené és a Btk. 323 — 325. §-ban meghatározott tényálladékba menne át; mindazonáltal a jelen esetben elhagyásról a Btk. értelmében és fogalma szerint nem lehet szó ; mert Sz. Gavrilláné két éven át embertelen bánásmódban részesült ugyan és nagy mértékben és bűnösen elhanyagoltatott, mégis hajlékául férje házánál egy szoba jelöltetett ki számára, a hol tartózkodott, s továbbá tengődő éle­tének fentartására étellel, habár nem a szükséges mennyiségben, elláttatott: elhagyva tehát e szónak az idézett törvényszerinti értelmében vagyis minden segély nélkül, az éhség és szomj kö­vetkeztében elmaradhatatlan feloszlásnak kitéve nem volt. Épen oly kevéssé volt elfogadható a kir. törvényszék ítéletének megál­lapítása sem, mely a cselekményt a Btk. 310. §. alá eső gondat­lanságból okozott súlyos testi sértés vétségének minősítette; s ennek valamint a kir. tábla Ítéletében foglalt minősítésnek elle­nében a kir. Curia a testi sértésnek szándékos okozását látván fenforogni: a Sz. Gavrilláné ellen szándékosan alkalmazott és két éven át folytonosan fentartott egészségrontó bánásmód követ­keztében előállott súlyos eredményhez képest a Btk. 303. §-ának esetét fogadta el megállapítottnak. Teljesen igaz és az eljárás alatt beszerzett bizonyítékokkal valamint valamennyi meghallga­tott orvos véleményével teljesen megegyez az elsőfokú bíróság ítéletének indokaiban kifejezett azon ténybeli megállapítás, hogy Sz. Gavrilláné éhezésnek volt kitéve; sőt teljesen megfelel a

Next

/
Thumbnails
Contents