Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

112 létezésének vagy nem létezésének birói elismerését pedig min­denki, a ki erre nézve jogi érdekeltségét beigazolja, önálló (prae­judicialis) keresettel is szorgalmazhatja; s tekintve másrészt azt is, hogy felperes a keresete tárgyává tett erdőrészlet iránt telekkönyvileg érdekelt személyektől felmu­tatott nyilatkozatra hivatkozva, a telekkönyvi átíratás kérdését a telekkönyv szerint érdekeltekkel peren kivül is rendezhetönek vélvén, ez utóbbiak perre nem kényszeríthetők: a másodbiróság ítélete megváltoztatik, s ugyanaz utasittatik, hogy az elsőbiróság által érdemileg intézett peres kérdésben már ezúttal érdemleges határozatot hozzon. 49­A személyes szabadság megsértésének a Btk. értelmében mellőzhetetlen feltétele, hogy a sértett személynek a tér­ben való szabad mozoghatása az ö akarata ellen jogtalanul és erőszakkal, vagy az erőszakhoz hasonló készülékkel elvonva, akadályozva, illetőleg korlátozva legyen. — Súlyos testi sértés, a fűtés s a bútorzat megvonása és éheztetés által. — Szándékosság vagy gondatlanság? (1889 szeptember 5. 812. sz. a.) Az aradi kir. törvényszék emberölés büntette miatt vádolt Sz. Gavrilla elleni bűnügyben itélt: Vádlott a Btk. 278. §-ának második bekezdésébe ütköző és ugyanezen §. szerint minősülő kitétel bűntettének vádja alól fel­mentetik. Ellenben a Btk. 310. §-ába ütköző és ugyanezen §. első bekezdése szerint minősülő gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségében vétkesnek kimondatik s ezért a Btk. idézett §-a alapján három havi fogházra Ítéltetik. Indokok: L. Simon körorvos feljelentése folytán 1884. évi szeptember hó 24-én a helyszínén felvett jegyzőkönyvben a megjelent dr. V. Albert járási orvos, a községi jegyző és T. Sándor kisjenői járásbiró igazolják azt, hogy Sz—on Sz. Gavrilla hites nejét szül. O. Barbarát, olyan állapotban találták, a mely­ből azt kellett következtetniök, hogy a nő 4—5 napig minden táplálék nélkül a legiszonyúbb nyomor* és elhagyatottságnak volt kitéve. Az előnyomozásról felvett jegyzőkönyvben panaszosnő

Next

/
Thumbnails
Contents