Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

62 alkalmazható nem volt: alperest a pts. 159. §. értelmében saját beismerése alapján az 1199 frt 30 kr. okozott kárnak., megtérítésében elmarasztalni kellett, stb. (1887 aug. 3. 8199. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla : A kir. törvényszék Ítéletét helybenhagyja indokainál fogva és még ezért, mert az alperes által átvállalt az a kötelezettség, hogy ő az A. a.-ban megjelölt területeket felperes javára kisajátítja, más magyarázatot nem enged, mint azt, hogy ö ezen teriileteket felperes javára ugyanazon összegért (árért) szerzi meg, mint a melyért ö az azoknak megfelelőket a maga számára kisajátítás utján szerezte. És minthogy az iránt nincs kétség, hogy alperes a szóban levő területeket cat. holdanként a maga számára 300 frtjával kapta meg, míg azokért felperes 1 100 Qöle után 500 frt megváltási árt tartozott kifizetni: alperes az ebből származó különbözetet felperesnek megtéríteni tartozik. (1888. évi május hó 7-én 45509. szám alatt.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztatik és felperesek keresetükkel elutasittatnak, stb Indokok : Midőn felperesek egy magánérdekű iparvasutat terveztek, melyre törvény értelmében kisajátítási joguk nem volt és az ő vasutjaikhoz szükséges terület kisajátítását alperes vasúttársaság szerződésileg átvállalta, az ez irányban létrejött megállapodás oly egyezményt képez, mely az 1881 : XLI. tcz. szabványaiba ütközvén, hatálylyal nem bírhat, mivel alperes csak a saját czéljaira szükségelt területekre nézve vehette igénybe kisajátítási jogát, de ezen jogát és az ezzel járó előnyöket nem terjeszthette ki oly területekre is, melyek a felperesek által tervezett iparvasuthoz szükségeltettek ; azon az alapon tehát, hogy alperes elmulasztotta a szóban levő területet, ugy mint a maga számára kisajátított területet is, holdanként 300 frtjával felperes javára kisajátítani, az A. a. szerződésből követelési s illetve kártérítési jogot felperesek nem származtathatnak. De ha az alperes által átvállalt az a kötelezettség, hogy ő az A. alattiban megjelölt területeket felperesek javára kisajátítja, ugy magyaráztatnék is, hogy ő ezen területeket felperesek javára barátságos uton szerzi meg, még ez esetben sem bírna felperesek keresete alappal, mert alperes az A. a. szerződésben arra