Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

törvényszék mint esküdtszéki bíróság előtt folyamatba tett sajtóügyben, vádlott által a kereshetőség, illetőleg vádemelési jogosultság ellen beadott kifogások iránt megtartott tárgyalás alapján érintett bíróságnak 1889 márcz. 19. 8188. sz. a, hozott határozata ellen magánvádlók és vádlott semmiségi panasza folytán következő végzést hozott: Mindkét semmiségi panasznak hely adatik, ennek következtében a kir. tszék határozata megsemmisíttetik, a magánvádlóként fellépett tanártestületnek, mint ilyennek vádjoga megállapíttatik s a kir. tszék ez alapon leendő további megfelelő eljárásra utasittatik. Indokok: A vádlott által emelt kifogások iránt megtartott tárgyalás eredménye szerint vádlott a magánvádlókéní fellépett tanártestület vádját nem azért támadta meg, mintha a testület nem helyesen lenne képviselve, vagy pedig a czikk következtében vádjoggal nem bírna, hanem annál az oknál fogva, mert a vád a Btk. 262. §-ára is alapíttatott, ez esetben pedig az a Btkönyv 270. §-a szerint közvetlen nem, hanem csak a közvádló közreműködésével érvényesíthető. Tekintve azonban, hogy a felekezeti tanártestület nem tartozik ama hatóságok közé, melyekre a Btk. 270. §-át alkalmazni kell ; tekintve, hogy nem forogván fen e szerint vádlott által a Btk. 262. és 270. §. közt vélelmezett az a vonatkozás, melyre kifogását alapította, annak a kérdésnek vitatása és eldöntése, hogy a magánvádló tanártestület törvény által alkotott vagy törvényes feltételek mellett alakult testületet képez-e s igy a cselekményre a Btk. 262. §. alkalmazható-e? nem előzetes eljárás, hanem a főtárgyalás és törvényalkalmazás körébe tartozik ; ennélfogva a magánvádlóként fellépett tanártestület semmiségi panaszára meg kellett semmisíteni a határozatnak azt a részét, mely szerint a vádemelés jogosultsága attól megtagadtatott, e mellett pedig vádlott panasza folytán nem volt fentartható a határozatnak az a rendelkezése, mely szerint a testülethez tartozó egyes tanároknak egyéni vádjoga állapíttatott meg, mert a vád alapját képező czikkben megnevezve s egyenként megjelölve nincsenek, e nélkül pedig a testület összességéhez tartozó egyes