Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

38 vagy hajón követtetik el, hova a tolvaj betörés vagy bemászás által «jutott» ; tekintve, hogy vádlott beismeri, miszerint káros udvara be volt kerítve, s hogy ő az udvarra akként ((jutott* be, hogy a kapun keresztül bemászott; tekintve, hogy az idézett törvény e bűntett criteriumát abban állapítja meg, hogy a tettes a bekerített helyre bemászás által «jutott» legyen, ellenben a törvény nem állapítja meg azon feltételt, hogy a tettes ne juthatott legyen azon bekerített helyre bemászás nélkül is ; tekintve, hogy a törvény kiemelt szövegénél fogva a betörő vagy bemászó tolvaj a kérdéses szakasz idézett rendelkezése alá esik, habár az esetben, ha a helyiség viszonyaival jobban ismeretes lett volna, például egy rejtett vagy nyitva feledett ajtón is bejuthatott s e szerint a betörést vagy bemászást kikerülhette volna ; tekintve, hogy a törvény világos rendelkezése mellett azon indokok kutatásának, melyek a törvényhozót az illető szakasz megállapításánál vezették, a törvény alkalmazásánál már annálfogva sincs helve ; mert a törvény értelmezése iránt fenálló helyes elv szerint nem a törvényhozó akarata, hanem a törvény akarata az irányadó : a budapesti kir. itélő tábla ítélete a most kiemelt indokoknál fogva helybenhagyatik, stb. 13Ha az örökösök közti vita csak az özvegy haszonélvezeti jogára vonatkozik, ugy az örökség átadására illetékes a járásbíróság mint hagyatéki bíróság. (1889 márcz. 15. 1928. sz. a) A m. kir. Curia : Azon illetőségi összeütközésre vonatkozólag, mely néhai K. István hagyatéki ügyéhen a f.-vissói királyi járásbíróság és a m.-szigeti kir. törvényszék közt felmerült, a perre utasításnak szükségét fenforogni nem látván, az örökség átadására a f.-vissói kir. járásbíróságot mint hagyatéki bíróságot mondta ki illetékesnek. Mert az öröklési eljárás folyamán ellentétes igényeket az örö-