Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)
30 Határozat. A házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását avagy biztosítását követelni. Indokok: A dolog természetéből folyik, de az 1723. évi XLIX. tcz. világos rendeletéből is kitűnik, hogy csak azt lehet szerzeménynek tekinteni, a mi az adósságok kifizetése és az ősi javak kiegészítése után fenmarad. Ezen jogi szabály teljes alkalmazást nyer a házasság tartama alatt a házas felek által együtt szerzett vagyonra is. Minthogy pedig a házassági kötelék a házasfelek élete fogytáig vagy annak törvényes felbontásáig tart, s ezen időtartam alatt a házasfelek vagyoni állapota több rendbeli esélynek van kitéve, s a mint kedvező körülmények között a házasfelek saját külön vagyonukat meghaladó értékkel gyarapodhatnak, ugy balesetek miatt nemcsak a már összegyűjtött szerzemény, de a saját külön vagyon is elfogyhat, avagy legalább a már bizonyos időben együttlevő vagyon értéke apadhat, ebből következik, hogy csak a házassági kötelék megszűntével áll be azon időpont, a midőn meghatározható az, van-e a házasfelek saját külön vagyonát, esetleg azok tartozásait meghaladó felesleg: azaz van-e közszerzemény ü Ebből ismét az következik, hogy a közszerzeményhez való jog csak az egyik házastárs halála vagy a házassági kötelék felbontása után érvényesíthető ; mert ezen időpont előtt a vagyon szaporodása vagy apadása tekintetében a végeredmény bizonytalan lévén, közszerzemény jogilag nem létezik ; jogilag nem létező dolgokra pedig jogokat érvényesíteni nem lehet. Innen van, hogy a mennyiben a házastársak közös keresménye által mind az özvegyi, mind a viszonos hitvesi örökrész gyarapodik, a magyar jogtudósok a közszerzeményhez való jogot mint a törvényes örökösödés egyik esetét tárgyalják és az öszszes tanok, valamint a törvényes gyakorlat abban foglalhatók egybe, hogy ott, a hol a nő a törvény erejénél fogva (ipso jure) közkereső, az egyik házastárs a másik házastársnak a közszerzeményböl őt illető fele részéről végrendeletet nem alkothat.