Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

*3 a gyermek szülője ellen, még ha ez igazságtalanul cselekszik is ellene, kezét bántalmazására, annál kevésbé súlyos tettlegességre felemelje. Ezen elsőrendű erkölcsi törvény alól kivételt csak azon egy eset képez : ha a gyermeket szülőjének támadó magatartása nemcsak kétségtelen nagy veszélybe hozza, hanem hol egyszersmind a gyermeket fenyegető súlyos veszély ennek megfutamodása által sem volt elhárítható. A gyermeknek tettleges védelmi jogosultsága szülőjével szemben e szerint sokkal korlátoltabb lévén, mint idegennel szemben : a gyermek kezének sértési szándékkal való felemelése szülője ellen csak akkor fogadható el igazoltnak: ha a futás által való menekülés is lehetetlennek bizonyult. Ha tehát az atya támadásának veszélye a gyermek futása által kikerülhető, ez esetben az atyának megütése vagy bármi más tettleges bántalmazása a gyermek által egy fensőbb, minden törvény mellett fenálló, a törvény által átvett, a jogrendszer egyik sarktételét képező erkölcsi kötelességet sérti. Ez esetben az atya elleni tettlegesség nem ismerhető el jogosnak s nem fogadható el jogosultnak. A jelen esetben az alsóbb fokú bíróságok által megállapítottnak tekintett, de ugy vádlott, valamint két tanú által is elismert tényállás szerint vádlott előtt nyitva állott az egész udvar, a hol atyja haragja elől — ennek lecsendesültéig menekülhetett ; de semmi sem állott vádlott útjában, hogy az ajtón kiszaladva az utczára juthasson és ekként magát a valódi vagy nem valódi veszély ellen végkép megoltalmazza ; vádlott nem használta a menekülés ezen minden bün nélküli módját, sőt már eleve kezébe véve a két méter hosszú súlyos ütőeszközt, ezzel felfegyverkezve várta be az ellene felháborodott atyját s midőn az gereblyével ellátva vádlott közelébe jött és a gereblyét vádlott ellen, az ő fia ellen felemelte; ez a súlyos sodronyfával atyjának vágott és ezt fején sújtva, halálos csapást intézett ellene. Az ekként meghatározott tényállásra alkalmazva a jogos védelemre vonatkozólag a szülő és gyermek közötti viszonyban fenálló imént kifejtett szabályt : vádlottra, mint az általa agyonvertnek fiára a jogos védelem fenforgását, a polgári törvényeken