Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

11 hó 12-én halt el, hagyatékára nézve tehát a törvényes örökösödés rendje az id. törv. szabályok alapján bírálandó el ; tekintettel végül arra, hogy S. Frigyes Ödön néh, S. János Györgynek csak örökbe fogadott fia volt, az a vagyon pedig, mely az örökbe fogadó örökhagyóról az örökbe fogadottra öröklés utján hárult, a Htk. I. R. 57. Cz. 2. §. szerint az örökbe fogadott szerzeményi vagyonának tekintendő s igy S. Frigyes Ödönnek még a S. János Györgytől öröklött vagyona is amannak szerzeményi vagyonát képezi: ezeknél fogva S. Frigyes Ödönnek egész hagyatéka az id. törv. szabályok 14. §. a) pontja szerint leszármazó egyenes örökösök hiányában törvényes öröklés czimén is törvényes hitestársára az alperesre hárult volna. Ezek szerint néhai S. Frigyes Ödön nejének (az alperesnek) személyében törvényes örököst hagyván hátra, az A. a. végrendelet záradékára alapithatni vélt utóörökösödésnek esete be nem következett. Figyelembe véve ezek után még azt is, hogy S. Frigyes Ödön a reá örökbefogadó atyja után hárult és neki a 2. szerint korlátlan tulajdonjoggal átadott vagyon felett való szabad rendelkezésben ugy élők közt, mint halál esetére sem az A. a. végrendeletben kifejezetten, sem a törvénynél fogva korlátozva nem volt, hogy tehát az M. a. végrendeletében egész vagyonára nézve érvényesen rendelkezhetett, az első bírósági Ítéletet helyt adó részében megváltoztatni, elutasító részében pedig helybenhagyni és felpereseket egész keresetükkel elutasítani kellett. A felperesi kereset elutasítása által elhárittatván ekként az akadály, mely a néh. S. Frigyes Ödön hagyatékának alperes, mint végrendeleti örökös javára való hagyaték bírósági átadását gátolta és ebből kifolyólag a hagyaték átadására és ezt megelőzőleg (az átadás előtt vagy azzal egyidejűleg biztosítandó) örökösödési illeték kiszabása iránti intézkedés megtételére a hagyatéki bíróság lévén hivatva, az első bíróság ítéletének az a része, melylyel alperes a hagyaték átadására irányzott ellenirati kérelmével, illetve viszonkeresetével az örökösödési eljárásra utasíttatott, ezekből az indokokból hagyatott helyben. (1888. évi jun. 19. 20482. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete megváltoztattatván