Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

4 belezése; már pedig az egyház lelkésze felsőbb engedély vagy jóváhagyás nélkül nincs jogosítva ily nyilatkozatnak kiadására ; ez okból a nyilatkozat eredetileg semmis és jogszerzésre nem alkalmas, mert jóllehet e nyilatkozatban a joglemondás közvetlenül M. György részére történt és Sz. Samu I. r. alperes a nyilatkozatban foglalt ingatlanokat M. Györgytől adásvétel utján szerezte meg, mindazonáltal tekintettel arra, hogy a 87. a. eredetiben bemutatott vételi szerződés a D. a. nyilatkozattal egy napon (1880 jul. 19-én) jött létre; és tekintve, hogy M. György telekkönyvi tulajdonosként bekebelezve nem volt, Sz. Samut nem lehet oly harmadik szerzőnek tekinteni, ki a nyilvánkönyv iránt levő bizalomra fektethette volna a vételt, hanem a vételt a D. a. nyilatkozat alapján kötötte meg, a mint ennek a szerződésben is kifejezést adott, következőleg a D. a. nyilatkozatnak eredeti érvénytelenségére, tehát az alperes vétele alapján foganatosított tulajdonjogi bekebelezésre is ; ezért alperesnek az elévülésre alapított kifogása mellőzendő volt, miután a bekebelezés ideje óta a kereset beadásáig az osztr. ptkönyv 1472. §-a értelmében felperes jogaira nézve biztosított elévülési idő le nem járt; mert M. György telekkönyvön kivül való birtokosi minőségének kitüntetése a D. a. mellékelt nyilatkozat semmis voltánál fogva eredetileg érvénytelen lévén, I. r. alperes tulajdonjogának bekebelezését telekkönyvi előző hiányából szintén érvénytelennek kellett tekinteni. A fent megjelölt ingatlanokra nézve a tulajdonjog ebben a perben eldöntés tárgyát azért nem képezheti, mert felperes előadása szerint az 1223. és 1677. hrsz. a M. József által taxafizetés mellett birt telekhez tartoztak ; azt azonban nem bizonyította, hogy e viszony akár szerződéssel, akár birói ítélet vagv egyességgel megszüntettetett volna. De a birtokba helyezést sem lehetett megítélni, mert felperes tanúinak vallomásából, ugy a H. és /. a. okiratokból az tűnik ki, hogy a Rí. József-féle telket és ehez tartozó ingatlanokat felperes egyház tényleg nem birtokolta és nem használta. Az 1339. hrsz. a. fekvőre nézve a birtokba adás annyival inkább elesik, mivel felperes azt állítja, hogy ennek tényleges használatában van.