Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

I24 jegyzékben felsorolt váltók deczember 29-én adattak át alperesnek, kétségtelenül kitűnik abból, hogy alperesnek a zárlati ügyre vonatkozó iratoknál fekvő csődbejelentése szerint a C. alatt felsorolt váltókkal biztosított váltókövetelése deczember hó 29-én keletkezett, e követelés biztosítása tehát deczember 29-ike előtt nem történhetett; mert e szerint joga volt alperesnek a decz. 29-én keletkezett váltókövetelését egyidejűleg biztosítani, mert a vélelem a mellett szól, hogy a kézi zálog adása a létrejött kölcsönügylet feltételéül köttetett ki, és igy a hivatolt 27. §. 3. pontja értelmében bizonyítás szüksége alperes részéről nem forog fen arra nézve, hogy alperes közadós czégnek a többi hitelezőket károsító szándékáról tudomással nem bírt, hanem annak bizonyítása, hogy alperes erről tudomással nem birt, felperesnek állott kötelességében, ezt pedig bizonyítani felperes meg sem kísérelte. (1887 deczember 6. 48,289. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla : A kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét abban a részében, mely által a B. alatti okirat által létrejött elzálogositási ügylet a csödhitelezők irányában hatályon kivül helyeztetett, alperes 3013 frt tőkének fizetésére köteleztetett, felperes az A. alatti, okirat által létrejött zálogügylet hatályon kivül helyezése és ennek alapján 4231 frt 66 kr. tőke és kamata megfizetése iránt előterjesztett kérelmével elutasittatott, helybenhagyja; egyéb részében azonban megváltoztatja, közadósnak azt a jogcselekményét, hogy a C. alatti jegyzékben felsorolt 1984 frt 16 krt tevő váltóköveteléseket alperesnek elzálogosította, a csődhitelezők irányában hatályon kivül helyezi s alperest az elsőbiróság ítéletében kitett 3013 frt tökén kivül még 1984 frt 16 kr. tőkének felperes részére leendő fizetésére kötelezi. Indokok : Felperes keresetét a csődtörvény 27. §-ának 3. pontjára alapítja. Ennek a törvényhelynek intézkedése szerint megtámadhatók a közadósnak a fizetések megszüntetését megelőző tizenöt napon beiül keletkezett azon jogcselekvényei is, melyek által valamelyik hitelezője olyan biztosítást nyer, melyhez annak akkor még joga nem volt. A törvény ennek az intézkedésének kétségtelenül az a czélja, hogy a fizetések megszüntetését, vagy a csödnyitási kérvény beadását megelőző tizenöt napon