Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

n6 függővé tenni kellett. Annak további bizonyítása, hogy az alperes testvére által felperesnek kezéhez történt fizetés csakugyan a C. alatti bonra s alperes megbízásából eszközöltetett, szükségesnek nem találtatott. Ha ugyanis e fizetés nem a C. alatti bonra s nem az alperes megbízásából származott, ugy a tényleges fizetés nem állapithatja meg felperes jogát. Ha pedig a fizetés csakugvan e bonra s alperes megbízásából történt is, egyrészről nem e fizetéstől, hanem attól függ alperes kötelezettsége, vajon a C. alatti bont felperes javára állította ki s attól kapott-e ellenértéket, mert ha nem, ugy a kifizetett összeget mint tartozatlant vissza is követelheti, másrészről felperes a C. alatti 523 frtra kiállított bonnak csak az alperes által fentjelölt fizetésnek beszámítása után fenmaradó ^523 frt—192 frt) 331 frtnyi részére támasztotta keresetét. De nem szükséges igazolni azt sem, vajon a C. bonnak 1880 június hó i-én történt kiállításakor a most kezeskedő felperes volt-e kezeskedő vagy sem ? Mert ez legfeljebb arra bir kihatással, hogy ez esetben s ha a bon felperes javára volt kiállítva, ezen bonnak felperes javára történt kiállítása ha a bon recta kötelezőjegy is — felperesre kereskedelmi ügyet képezne, s igy ezen bon érvényesítése kereskedelmi eljárás utján eszközöltethetnék, ellenben nem; minthogy azonban az illetékesség ellen kifogás nem tétetett, s igy ezen per érdemleges elbírálás alá vettetett, ezen körülmény igazolása az érdemre nézve irrelevánsnak jelentkezik. (1887 deczember 20. 7037. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, alperest feltétlenül kötelezi, hogy felperesnek 331 frt tökét fizessen. Indokok : Alperes beismeri a C. alatt eredetiben becsatolt kötclezőjegy valódiságát és csak azzal a kifogással élt, hogy azt nem állította ki felperes javára és felperes annak ellenértékét meg sem adta, azon ténynyel szemben tehát, hogy a kötelezőjegy felperes birtokában van, ő tartozott volna bizonyítani, hogy a kötelezőjegyet nem felperes, hanem egy más F. részére állította ki és annak is adta át ; alperes azonban ezen bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, minélfogva igazoltnak veendő, hogy a kötelezőjegy felperes részére állíttatott ki és neki is