Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

104 nevezendő, kihez a felszólitás intézve lett s a B. a. óvásból csak az tűnik ki, hogy az óvást felvevő a battonyai takarékpénztár hivatalos helyiségében mutatta be, de hogy kinek, arról említés téve nincs ; ennélfogva az óvás szabályszerűen felvéve nincs s ekként az A. a. mint telepitett váltó alapján felperes a v. t. 43. §. értelmében az elfogadó ellen váltókeresetét elveszítette. De a C. a. váltó alapján sem lehetett alperest a követelt 73 frt 80 kr. váltóösszeg megfizetésében marasztalni ; mert elte­kintve attól, hogy az ezen váltónak fizetés végetti bemutatását igazoló D. a. óvásban sincs azon személy megnevezve, kihez az óvást felvevő a felszólítást intézte: s ekként ezen óvás is sza­bálytalan és a fizetés végetti bemutatás igazolására bizonyítékul nem szolgál. De elutasítandó volt felperes már azért is, mert a váltó hát­lapjára vezetett nyugta szerint nem a felperes, hanem a váltó kibocsátója fizette ki a váltóösszeget, hogy pedig a kibocsátó felperest kielégítette s így, hogy az elfogadó elleni váltókereseti jogot megszerezte volna, semmivel sem bizonyítja, a váltó hátán olvasható ezen nyugta törlése annak bizonyító erejét meg nem szünteti, mert a váltótörvény 6. §. értelmében csak a váltó lénye­ges kellékében eszközölt törlés vehető figyelembe s az 55. §. értelmében a forgató csak a saját és utána következők aláírását törölheti, de nem a váltóra vezetett s az előzője által eszközölt fizetés megtörténtét. (1888 jan. 5. 25888. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla : Az első bíróság ítéletét hely­benhagyja. Indokok : A B. és D. a. csatolt óváslevelekből ki nem tűn­vén, hogy a kereseti váltók fizetés végett a telepesként megne­vezett részvénytársaság képviseletére jogosított személynek lettek bemutatva és az óváslevelekben foglalt választ ugyanaz adta és a B. és D. a. óvások a v. t. 99. §-ának 3. pontjában előirt alaki kellékkel nem birnak, C. szerint a kereseti telepitett váltók a telepesnél szabályszerűen óvatoltaknak nem tekinthetvén, a v. t. 43. §. értelmében felperes alperes mint elfogadó ellen váltókere­seti jogát elvesztette: ezen indokból, stb. (1888 október 11-én 999. sz. a.) A m. kir. Curia : Mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete rész-

Next

/
Thumbnails
Contents