Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)
16 az eredmény, mely az által jön létre, hogy bekövetkezésének előrelátásával, a tettes által tudva s akarva foganatosított hatás a külvilágra, a létező természeti tényezőkhöz hozzájárul és azokban változást idézvén elő, e változás további okozatossága folytán azon előrelátott eredményt, mint e tényezők összhatásának következményét emezekkel együttesen létrehozza: a tudva és akarva foganatosított cselekedet szándékolt eredményét képezi ; tekintve, hogy az imént kiemelt szabály szerint az eredmény szándékoltságához nem kívántatik egyéb, mint annak előrelátása, hogy az az akarva foganatosított cselekedet következtében nyeri megvalósulását; tekintve, hogy a cselekedet és az eredmény kizárólag az anyagi erők egymásra való hatásának természeti törvényei által szabályoztatván : az eredmény bekövetkezésének előrelátása nem egyéb, mint a természeti jelenségek megfigyelésének, a tapasztalatnak és az ebből levont természeti szabály ismeretének következménye, illetőleg ez utóbbinak foglalatja; tekintve, hogy az előrelátás annál tüzetesebb, és annál biztosabb, mennél gyakoriabb és nyilvánvalóbb egy bizonyos következménynek egy bizonyos előzet utáni következése; és mennél kevesebb közbenső tényező hatván az előzet és az eredmény közé, annál inkább mutatkozik az ezen két végpont között kifejlődött természeti processus a mellékes accidentalitások által nem bonyolított tényezők egyenes hatásának valóságában ; tekintve, hogy a felhozottakból következik a szabály, mely szerint az esetben, ha a tapasztalás, illetőleg az észlelt valamely cselekedet rendszerinti következménye gyanánt két eredmény közül a súlyosabbnak bekövetkezését ugyanazon vagy nagyobb valószínűséggel állítja a képzelet elé ; és ha a cselekvő a súlyosabb eredmén} bekövetkezhetésének esélyét maga előtt látva, annak veszélyére, hogy cselekedete nem az enyhébb, hanem ezen súlyosabb eredményt fogja megvalósítani, azon cselekedetet mégis foganatosítja ; ha tehát a súlyosabb eredmény bekövetkezhetésének előrelátása nem elég erős indok a cselekedet foganatosítására ható indokok leküzdésére és a súlyosabb eredmény veszélyével összefüggő cselekedet elhagyására ; ez esetben, ha a foganatosított cselekedet súlyosabb eredménye tényleg bekövetkezett,