Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)

XXVII XXX. FEJEZET. Az orgazdaság és bűnpártolás. Lap­8,1. A megszerzés, elrejtés és elidegenítés fogalommeghatározásához: orgazdaság esetében. — Bizonyítási kérdések ... _._ ___ ... 202 XXXI. FEJEZET. A csalás. 22. Csalás esetében az indítvány megtehetésére adott három havi idő kezdőpontja a kár bekövetkeztének a károsított tudomására jutásá­tól számítandó- — A ravasz fondorlatot még nem állapítja meg az, ha kiskorú egyén e minőségének elhallgatásával irta alá a váltót. — Csalás akkor sem forog fen, ha a károsított azon aláírásra, melynek bizonyos qualiíicatiója tekintetében félrevezettetett, súlyt nem helyezett, hanem a jogügyletet egy másik kötelezettre való tekin­tettel kötötte meg.. .... ... ... ... ... ... ... 68 100. Ravasz fondorlat megbirálásánál mindkét fél személyi viszonyai és műveltségi foka mérlegelendő; okiratnak hiányos felolvasása mint ravasz fondorlat.._ __. .. . ___ ___ ... .__ ... ... ... 244 XXXII. FEJEZET. Az okirathamisitás. 39. Hamisított váltónak a hitelező vagy annak képviselője által a kifi­zetés után és a hamisításról való értesülés után történt megsem­misítése nem képez büntetendő cselekményt — különösen ha ezt előző birói intézkedés nem tiltotta meg... ... ... ... __. ___ 108 48. Az adó törlése czéljából — vagyontalanság czimén — a községi jegyző által készitett valótlan kimutatás és e czélból kiállított valót­lan szegénységi bizonyítvány nem képeznek oly köziratokat, me­lyeknek kiállítása a Btk. XXXII. fejezete alapján büntetendő. .... 128 99. Közhivatalnok azon cselekménye, hogy harmadik személy részére érkezett és hivatalos pénzt tartalmazó postautalványra e harmadik nevét a czimzett tudta nélkül reáirja, egyúttal az utalvány vételé­nek elismeréséül a kézbesítési könyvbe a czimzett nevét is odaírja, aztán a felvett pénzt saját czéljaira felhasználja, nem a hivatali sikkasztás, hanem a Btk 391. és 392. §. szerint minősülő közok­irathamisitás tényálladékát állapítja meg... — ... — ... ... 244 122. Ha az adós saját adóslevelét a hitelezőtől elveszi, a Btk. 406. §-ába ütköző okirathamisitást és nem lopást követ el. ... — — ... 290 XXXV. FEJEZET. Csalárd és vétkes bukás. 36. A hitelnek nagymérvű igénybevétele a Btk. 416. §-ában felsorolt esetek közé nem tartozik. Ugyanannak a §-nak 3. pontja szerint a vétséget nem az, hogy a kereskedő az üzlet kezdetekor mérleget nem készitett, állapítja meg, hanem az, ha az üzlet folyama alatt a törvény által rendelt időszakokban mérleget nem készitett „. 105.

Next

/
Thumbnails
Contents