Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)

ságát, hogy azon árukat, melyek vételára a kereset tárgyát képezik, és melyek a 3. sz. a. árujegyzékben felsorolva vannak, alperesek jogelődének G. Vilmosnak 1884 jun. 19-én küldött el, és hogy kérdéses árukat 1884 június 24-ik napján vette át; nem tagadta továbbá, hogy a 4. sz. alatti feladó-vevény a fentérintett s G. Vilmos által F. Sámuel szállítmányozó utján felperesnek visszaküldött árukra vonatkozik, ezzel pedig bizonyítva van, hogy a kérdéses áruk már 1884 jun. 23-án lettek visszaküldve. Minthogy az áru felperesnek a 2. sz. a. leveléből kitetszőleg, annak minőségi hiánya miatt lett visszaküldve, minthogy továbbá az áru visszaküldése a rendelkezésre bocsátás joghatályával bir; minthogy végre a visszaküldés által történt rendelkezésre bocsátás a fentebb kifejtettek alapján a K. T. 346. §-ának megfelelően kellő időben történt, ennélfogva a jelen per elbírálására teljesen közömbös, hogy kérdéses áruknak megrendelése minő feltételek mellett történt ; mert ha bizonyítva lenne is, hogy alperesek jogelőde a kérdéses árut — nem mint alperesek vitatják — megtekintésre, hanem véglegesen rendelte meg, vevő abban, hogy a neki nem tetsző árut eladónak visszaküldhesse, egyik esetben sem volt korlátolva. Miután a visszaküldött áru jogilag felperes eladó birtokában levőnek tekintendő, és miután ezek szerint kérdéses árukra nézve a vételügylet teljesedésbe nem ment, felperes vételárat követelni törvény szerint jogosítva nincs ; ez alapon őt vételárra irányzott keresetével feltétlenül elutasítani kellett. A dolog lényegén nem változtat az, hogy alperes jogelőde a visszaküldött árut 3 forint 10 kr. fuvarköltség utánvételével terhelte, mert a szerződési vagy törvényi kellékeknek meg nem felelő árukra nézve a megrendelőt mi költségnek viselése sem terheli, hanem a visszaküldés folytán az eladónak csak azon kárért felelős, mely az által, hogy az árut a K. T. 347. §-a rendelkezésének megfelelően egyelőre el nem helyezte, az eladónak, helyesebben a küldőnek okoztatott ; vételárt a küldő tehát ez esetben sem követelhet. (1887 decz. 22. 2214. sz. a.) A kir. Curia : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok : Mert ha igazoltatnék is, hogy alperesek jogelőde a kereseti árut nem — mint alperesek vitatják — tetszésre, hanem véglegesen rendelte meg: ez esetben is, minthogy annak minő-