Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)

I 10 a római jog többrendü intézményében, nevezetesen az «operis novi nuntiatio»-ban, az «interdictum»-ban bőven ki vannak fejtve és a melyek a modern jogállamokban kisebb-nagyobb eltérésekkel érvényre jutottak. Az o. p. tkv. habár nem vette át az op. novi nuntiatio intézményit, gondoskodott ennek helyettesítéséről a 340-—342. §-okban, mely §§. intézkedései, valamint az erre vonatkozó rendeletek és felsőbb birói határozatok szintén megfelelnek az ezen bíróság által ezen esetben elfoglalt és fentebb jelzett álláspontnak. Ha mindezeken kivül figyelembe vétetik az o. p. tkv. 418. §-a, mely a concret, ez ügyhöz hasonló jogviszonyról ugy rendelkezik : «hogy azon telektulajdonos, kinek telkén egy harmadik személy az ő tudtával épit, ha az építkezést be nem tiltja, csakis a telek közönséges értékét követelheti, melv intézkedése az o. p. tkvnek az ideiglenes tvk. szabályok 156. §-a szerint irányadóul szolgálhat ; de ettől is eltekintve tételes törvényünk hiányában ex analógia iuris figyelembe veendő, kétségtelenné válik, hogy ezen esetben, még ha a kérdéses alapfal, melyre alperes emeleti oldalfalát felhúzta, felperes kizárólagos tulajdona is, felperesnek csak az alapfal értékének követelésére van kereseti joga; ha pedig az alapfal közös, az építkezés ellen való tiltakozásnak elmulasztása folytán legkedvezőbb esetben megelégedni tartozik azzal, hogy a közös alapfalon egyoldalulag emelt fal ismét közös tulajdonná váljék. A fentebb kifejtett indokolás tehát első indoka a kereset elutasitásának. Áttérve az állítólagos felperesi kizárólagos előbbi birtoklásra, másrészt pedig az alperes ellen állított önhatalmi foglalásra, mint a jelen birtokháboritási kereset alapjául felvett körülményekre s egyúttal a visszahelyezési pernek criteriumaira, a királyi járásbíróság elutasitandónak találta felperest a következő okokból: Az alperesi tagadásokkal szemben nem bizonyította be felperes, hogy azon alapfal, melyre felperes az emeleti egyik oldalfalat felvonta, általa kizárólag birtokoltatott és használtatott, sőt a birói szemle és a tanúvallomások által kiderített tények világosan az említett alapfalnak közös jellegére mutatnak. Azon tény, hogy a perfelek és azok szobáinak boltozata K. Nándor