Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)

102 rés napjától a kifizetésig tovább járó 8 százalék kamatát sorozni kellett. A m. kir. Curia: A másodbirósági végzés nem neheztelt részében érintetlenül, felfolyamodással megtámadott azon részében pedig, mely szerint dr. Sz. M. mint Sch. K. csödtömeggondnoka iooo frt gondnoki dijának sorozása mellőztetett, ide vonatkozólag felhozott okok alapján helybenhagyatik. 35A Büntetőtörvénykönyv 308. §-a a 70. §-ban meghatározott tettestársaság fogalmával ellentétes alapon sarkalván, ennek alkalmazhatását feltétlenül és elvileg kizárja. — A törvény minden kétséget, minden kivételt kizáró határozott rendelkezése szerint, a sértettnek a törvényben meghatározott idő alatt a sértés következtében betegnek lennie, ezen időt betegségben, sérülésben töltenie kellett, hogy az ellenében elkövetett sértés akár a súlyos testi sértés bűntettét, akár a súlyos testi sértés vétségét állapithassa meg. — Halál beállta esetében a minősítés kérdése. — Az affectus megállapításának kérdése. (1888 ápr. z6-án 54.76. sz. a.) A pestvidéki kir. tszék halált okozott súlyos testi sértés büntttte miatt vádolt V. N. Sándor s társai elleni bűnügyben itélt: Vádlottak a Btk. 301. §. második tétele alá eső súlyos testi sértés vétségében a 70. §. alapján mint tettestársak vétkeseknek mondatnak ki és ezért a Btk. 302. §. alapján E. János, P. József és K. János egyenként két hónapi fogházra, U. István, Zs. István, Str. János és V. András pedig egyenkint hat heti fogházra és mind a heten külön tiz frt pénzbüntetésre ítéltetnek, stb. (1887 jan. 19. 623. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítéletét, halál esete forogván fen, hivatalból is felülvizsgálván, habár figyelembe veszi, sőt a kiderített tényállás alapján el is fogadja V. N. Sándor javára mindazokat az enyhítő körülményeket, a melyek az elsöbiróság által felsoroltattak, azokkal szemben azonban sulvo-