Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

6? dékosan akartak valótlant bizonyitni, a kereseti előadások szerint is ki van zárva: a felperes, ki a végrendeletet az 1876: XVI. tcz. 5. §-a alapján támadja meg, csak a tanuk tévedését vagy kényszerhelyzetét bizonyíthatja. Ily esetben a per folyamán kihallgatott végrendeleti tanuk olyatén vallomása, hogy ők nem emlékeznek, nyomatékkal nem bir. (1888 ápril hó 17-én 1076. sz. a.) A kecskeméti kir. törvényszék Lippich Gusztáv ügyvéd által képviselt G. Gyula felperesnek, Brückler Mihály ügyvéd által védett S. Miklós és S. József alperesek ellen 12,000 forint töke s jár. iránti perében itélt: Felperes keresetétől elmozdittatik, ellenben az alperesi visszkeresetnek hely adatván, a Budapesten 1885 szeptember 11-én elhalt S. Gyula által Budapesten 1885 szeptember 5-én alkotott magánvégrendeletnek a kereseti hagyományrendelésre vonatkozó 6. pontja, mint olyan, mely az 1876. évi XVI. tcz. 5. §-ában meghatározott alaki kellékek hiányával van, alperesek irányában érvénytelennek mondatik ki, stb. (1887 aug. 30-án 6565 sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, a keresetnek helyt ád s alpereseket, mint néhai S. Gyula örököseit, az ezután örökölt hagyatéki javak értéke erejéig a kereseti 12,000 forint tőke s jár. megfizetésében elmarasztalja, stb. (1887 nov. 15-én 47052. sz. a.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. ítélő tábla ítélete helyben hagyatik. Indokok: Alpereseknek abból merített kifogása, hogy felperes keresetében a Budapesten 1885 szept. 11-én elhunyt örökhagyó S. Gyulát tévesen N.-Abonyban és 1885 szept. 9-én elhalálozottnak mondotta, elvetendő volt — a másodbirósági ítélet megfelelő indokainál fogva. Az által pedig, hogy alperesek az örökhagyó A. a. végrendeletét s különösen annak a kereseti hagyományra vonatkozó 6. pontját is az E. a. osztályegyezségben s az F. a. hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvben érvényesnek ismerték el, nem vesztették ők el a jogukat arra, hogy ugyanazon végrendeletet s annak kérdéses intézkedését akár kereset, akár pedig kifogás és viszonkereset utján semmisnek s érvénytelennek nyilváníttatni kér5*