Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

56 kielégítési végrehajtás V. János nevére szóló 207. sz. lévai takarékpénztár s e per tárgyát képező részvényére is elrendeltetett. Minthogy azonban V. János 5002/79. sz. a. a hivaíolt végzés ellen semmiségi panaszszal élt, a m. kir. Curia mint semmitőszék 1880. évi jan. hó 9-én 26169. sz. a. határozatával a semmiségi panasz épen a vitás részvényre vonatkozó részét elvetette. Ennek folytán az 1880. évi augusztus 14-én megtartatván az árverés, az erről felvett jegyzőkönyv értelmében a többször hivatolt részvényt K. József 160 frtért vette meg. Mivel továbbá a lévai kir. jbiróság 1880. decz. 8-án 3433. sz. a. végzésével a peres részvény és szelvényei tulajdonosául a felperest ismeri el, mindezekkel szemben pedig alperes a jogszerű birtok czimének beigazolását meg sem kísérletté, a mennyiben a felajánlott főeskü sem tartalmaz czimet arra nézve, mikép jutott e részvény az előbbi birtokostól felpereshez vagy férjéhez, alperes hivatkozása a puszta birlalás tényére pedig egyáltalán s még kevésbbé akkor vehető figyelembe, a midőn felperes szabatosan igazolta be a részvény tulajdonáhozi érvényes jogczimet: ennélfogva a keresetnek a csupán alperes részére javaslatba hozott s czélba nem vehető főeskü mellőzésével, fenti értelmében helyt adni kellett. (1886. febr. 18-án 178. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, stb Indokok: A per folyamán kétség tárgyát nem képezte, hogy a kereseti részvény akkor, midőn a lévai takarékpénztár részére V.János ellen 1879. aug. 16-án teljesített végrehajtás alkalmával lefoglalva s összeírva lett, nem találtatott végrehajtást szenvedő birtokában; másrészt pedig azzal szemben, hogy a dolog birtokosa nem tartozik birtokának okát adni, felperes mivel sem bizonyította azt, hogy a kereseti részvény nem jogos uton jutott volna alperes birtokába; s igy emennek az az állítása, hogy a kérdéses részvény tulajdoni joggal néhai férjének hagyatékához tartozik, megczáfolva nem lett. Az 1875. XXXVII. tcz. 173. §-ában és a felperes által bemutatott társulati alapszabályokban csupán a részvény birtokosa és az illető részvénytársulat közötti jogviszony van szabályozva, de ez a jogviszony egyáltalán nem gátolhatja, hogy a részvényes a maga tulajdoni jogát egy harmadikra a törvényes jogczim mellett