Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)
3oi terhe alól felmentetik; a hatóság elleni erőszak büntette miatt pedig, melyben e helyütt is bűnösnek találtatott, a Btk. 165. §-a értelmében s a 91. §-nak alkalmazása mellett hat havi börtönre Ítéltetik. Indokok : Az első fokban eljárt kir. törvényszék Ítéleti indokaiban előadott tényállásból kitűnik, hogy T. András vádlott 1885. évi augusztus hó 15-én az öt elhagyott neje után G. János apósa házához azon czélból ment, hogy nejét visszatérésre birja. Mivel azonban a kaput előtte bezárták, vádlott a kapu tetején beugrott s a házhoz érvén —• állítása szerint — az ablakon keresztül nejét hivta, de választ senkitől sem kapván, e miatti felindulásában a ház ablakait beverte, s azután ismét a kapu tetején át az utczára kiugrott. Tekintve most már, hogy a Btk. 330. §-ába ütköző magánlak megsértésének bűntettét az követi el, a ki másnak lakásába, üzlethelyiségébe — azokkal összeköttetésben lévő, vagy azokhoz tartozó helyiségbe, vagy kerített helyre az ott lakó vagy lakással rendelkező beleegyezése nélkül jogtalanul, erőszakkal, fenyegetéssel, vagy hamis kulcs használása által behatol; ennélfogva nem vonható kétségbe, hogy T. András vádlott az által, hogy ő G. János udvarába a kapu tetején át beugrott, a magánlak megsértésének bűntettét még el nem követte; miért is őt ezen bűntett vádja alól felmenteni kellett. Nevezett vádlott azon cselekménye pedig, hogy G. János ablakait beverte, s ez által neki 2 frt 16 kr. kárt okozott, a Btk. 127. §-ában körülirt s a szerint büntetendő tulajdon elleni kihágást képezne ugyan, de mivel káros megbüntetését nem kívánta, öt ezen kihágás miatt elitélni nem lehetett. 119. Váltóperben oly lejárt váltó alapján is lehet beszámításnak helye, melynek valódisága tagadtatott, ha a valódiság ugyanazon perben bebizonyíttatott. (1888 jan. 4. 1092. sz. a.) Az egri kir. tszék : Az 1886. évi okt. 12-én 7082. sz. a. kelt sommás végzés hatályának fentartása mellett alperesek D. János és Sz. Rozál, mint a Tisza-Nánán 1885. máj. i-én 100 forintól