Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

4 fivére mint közvetlen adósai között fenállott viszonyon lényegben mit sem változtatott. AD. a. egyezséget csak egyszerű összeszámolási okmánynak tekinti, mely változást csak annyiban létesített, hogy az eredeti adóssági viszonyhoz J. Júlia mint jótálló járult hozzá. S minthogy P. Tódor előadása szerint a D. a. egyezséget csakis J. Júliával kötötte meg: csakis J. Júlia formálhatna ezen egyezségből felperes által levont jogokat. Hogy a D. a. egyezség a hitelező és közvetlen adósai közötti viszonyon mit sem változtatott : hivatkozik azon kikötésre, mely szerint végrehajtási zálogjoga érintetlen marad s arra, hogy ha J. Júlia a kikötött határnapon nem fizet, azon esetre ő az árverést folytathatja. Hivatkozik arra, hogy maga felperes is elismerte ezt, mivel továbbra is fizette a 20 százalék kamatot. Ezekből következteti, hogy ő követelése után 24 százalék kamatot jogosan követelhetett továbbra s tagadja, hogy felperes neki tartozatlanul bármit is fizetett volna. Alperes továbbá hivatkozik felperes azon beismerésére, hogy ő visszakövetelt összegeket önkéntesen fizette s vitatja, hogy törvény szerint az önként megfizetett, bár kelleténél magasabb öszszegü kamatot a felvevő visszafizetni nem tartozik. Tagadja, hogy a 24 százalék kamatokat a tartozás teljes 804 frt 49 krnyi összege után számította volna, mert ő csak a 456 frtnyi töke után számított s szedett be kamatokat. Egyébiránt megjegyzi alperes, hogy a kamatokat is szabad kölcsönös megegyezéssel tőkésíteni s igy ha a kamatok után is szedett volna kamatokat, azokat felperes már nem követelhetné vissza. Tagadja alperes, hogy ő ellenfelétől oly magas összeget kapott volna, mint a milyet az keresetében felszámított s tagadja, hogy az 1880. évi árverés hirdetési dija csak 8 frt 66 krra rúgott volna. Valótlannak állítja, hogy felperes kényszer hatása alatt fizette a követelt kamatot, mivel P. Tódor alperes csak törvényes jogát gyakorolta, midőn felperes és társa ellen árverést kért és eszközölt ki. A peres felek előadásait és bizonyítékait figyelembe véve: azonnal szembeötlik, hogy felperes maga czáfolta meg kereseti jogalapjának helyes voltát. Tartozatlan fizetés czimén jogszabá-