Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

299 lopás — a többi ismérvek hozzájárulása mellett — oly idegen ingó dolognak elvétele által is elkövettetik, mely dolog között s annak birtokosa vagy birlalója között a physikai uralmi viszony az elvétel idején tényleg nem áll fenn ; tekintve nevezetesen, hogy a birtokos vagy birlaló által egy bizonyos helyen feledékenységből elhagyott, de emlékéből még el nem tünt dolog, ha azt az elhagyó rövid időre az elhagyás után azon a helyen hol azt elhagyta, isméti átvétel végett keresi, nem szűnt meg az ő birtokában lenni, és ennélfogva az ő, az elhagyó ellen elkövethető lopás tárgyát képezni azon idő alatt sem, a mig azon dolog az elhagyás helyén volt, mely idő alatt tehát az azt elhagyó tényleg nem volt képesítve azon dolog felett physikailag bármely uralmi tettet foganatosítani; tekintve ellenben, hogy az, a ki nem feledékenységből hagy el valamely dolgot, hanem azt elveszíti, a kinek tehát zsebéből, kezéből, esetleg kocsijából kiesik vagy kicsúszik az általa birtokolt dolog a nélkül, hogy ő azt észrevette volna, az a dolog elvesztésével elveszti nemcsupán az a feletti physikai uralmi helyzetét, hanem az elvesztés következtében azon tudata sem terjedvén ki az elvesztett dolog hollétének általa határozottan meg sem jelölhető helyére, ezzel azon elemét is nélkülözi a birtoklásnak — tehát a birtoklás fentartartásának, a melynek lététől a birtoklásnak másik vagyis eszmei tényezője függ; tekintve, hogy az imént kiemelt esetben a dolog elvesztésével az előbbi birtokosnak birtoklása is megszűnvén; az elvesztett dolog mindaddig, mig az akár előbbi birtokosának, akár másnak birtokába, illetőleg birlalatába jut, az ebből való elvétel, és így a lopás tárgyát — ezen cselekménynek fogalmánál, illetőleg a Btk. 333. §-ában meghatározott ismérvei egyikének hiányánál fogva egyáltalán nem képezheti; tekintve, hogy a vádbeli cselekményre vonatkozólag nem forog fen azon eset, a melyben a most kiemelt körülmények mellett is fenmarad a dolgot elhagyó — elvesztő birtokosnak birtoklása, a melyben t. i. a kérdéses dolog az ő szobájában, lakában, hosszabb időn át tartózkodásául, illetőleg használatául szolgáló más elzárt vagy bekerített helyen veszvén el: az elvesztés, az elhagyás helye közvetíti az elvesztőnek az azon helyen létező dolog feletti physikai uralma fenállá-