Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

287 A marasztalási összeg mennyiségére nézve a fentebbi értelemben itélni kellett, mert felperes nem tett kifogást az ellen, hogy az alperes által elért vételári többletnek csak az a része vétessék osztály alapjául, mely tiszta haszonként mutatkozik, sőt maga felperes is iooo frtot a vételártöbbletből levonásba hozott, ebből folyólag az alperes által az elleniratban felszámított költség és kiadási tételekből, mint részint okmányokkal és a kihallgatott tanuk vallomásaival igazolt, részint pedig nem kifogásolt tételek alperes javára beszámításul elfogadandók voltak az a)- fj alatti közjegyzői dijak és illetékek, illetőleg az 1879. évi június havára, vagyis az arra az időre eső kiadások, mely időre a lakbéreket felperes vette fel, összesen tehát 1113 frt 15 kr. Továbbá a közvetítőknek fizetett provisio czimén felszámított 2500 frtból a tanuk egybehangzó vallomása szerint készpénzben fizetett 1500 frt kamatmegtérítés czimén, az elleniratbeli számítás ellenére, helyes számítással alperes beszámításul jogosan igényelhet 145 frt 15 krt. Hozzájárul ezekhez az az 1000 frt, melyet alperes Sch. Ferencz tanúvallomása szerint provisio czimén kötelezvényben a közvetítőnek adott, de csak az esetre, ha alperes a tanú vallomását pótesküjével kiegészitendi; tehát feltételesen 1000 frt, összesen 3758 frt 30 kr. A vételár-többletből mely 6950 frt, levonva fentebbi 3758 frt 30 krt, marad 3191 frt 70 kr., mely összegnek fele vagyis 1595 frt 85 kr. illetendi felperest az esetre, ha alperes a megítélt pótesküt leteendi. Ellenben ha alperes a pótesküt le nem teszi, közvetítői díj czimén csak 1500 frt leend bizonyítva, az 1000 frt tehát a vételári többletből levonható nem lesz, és alperes felpereseknek 500 frttal többet, vagyis az igazolatlan 1000 forintos kiadás felének megfelelő összeget is mint tiszta hasznot kifizetni köteles leend. Az elleniratban g) f) alatt felszámított, összesen 318 frt 54 krt tevő kiadásokat, miután azok mint a birtok használatával és élvezetével járó rendes kiadások egyenértéküket az ingatlan jövedelmében találják, alperes javára beszámítani nem lehetett. (1 ö87 nov. 9. 148/87. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének felperes által nem neheztelt része érintetlenül az alperes által felebbezett része pedig helybenhagyatik.