Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

207 alatt felvett erdöbirtokon keresztül, saját erdeikhez vezető szekérutat használnak, jóllehet a joghasználat mint útszolgalom telekkönyvileg javukra biztosítva nincs, s azon kijelentést tették, hogy az útszolgalmi jogukat fentartják és igénylik, kétségtelen tehát, hogy oly jog használatával birni vitatják alperesek és oly szolgalmi jog bírásával kérkednek, a mely a jog által nem terhelt nyilvánkönyvi tulajdonát képezi felpereseknek, a kik birtokban lévén, telekkönyvi biztosítás hiányában, birtokuknak szolgalmi teher általi korlátozását tűrni nem kötelesek, s mert e szerint az útszolgalmi jogtól tehermentes birtoklás kétségkívül felpereseket illetvén, a mit állítólag egyezség utján szerzett jogukra való hivatkozással, a nyilvánkönyvi állapotot illetőleg alperesek maguk is elismernek, azon jogvélelemnél fogva, hogy a kérdéses erdő útszolgalomtól tehermentes, alperes jogigénylők tartoznak szolgalmi joguk érvényesítését bíróilag eszközöltetni. Ennek folytán, mivel állítják, s ez által azzal kérkednek, hogy a felperesi erdőn átvezető szekérutra szolgalmi joggal bírván, azt gyakorolják, kijelentésük folytán a perrendt. 513. §-a szerint törvényszerű alapot nyújtottak a felhívási keresetnek, miért is végzésileg kimondandó volt, hogy jogkérkedés miatt a felhívásnak helye van, s alpereseket a perrendt. 516 §-a értelmébeni jogvesztés terhe alatt a szolgalmi jog érvényesítése iránti kereset beadására utasítani kellett. (1885. évi deczember 11-én 10,403. szám alatt.) A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. ítélő tábla a kir. törvényszéknek végzését megváltoztatja, s kimondja, hogy jelen esetben felhívásnak helye nincs. Indokok : A felperesek keresetükben azt állítják, hogy alperesek azzal kérkednek, miszerint nekik a felperesi erdőterületen útszolgalomhoz joguk van. A kérkedés iránti felhívási per intézményének czélja az, hogy annak, ki ellen joggal való kérkedés történt, egyéb perut nem létében alkalom nyujtassék arra, hogy a kérkedőt vélt jogának záros határidőn belül érvényesítésére keresettel szoríthassa. Miután alperesek a felperesi előadás szerint a kérkedés határát túllépve, a kérdéses útszolgalmi jognak tényleges birtoklásába léptek és azt gyakorolják, s így nem arra indítható kereset, hogy alperesek a tényleg érvényesített jogot