Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)
XX 117- Lopás-e vagy talált dolog jogtalan elsajátítása ? —A birtoklás fenállása vagy megszűnése a tárgyát képező dolog feletti physikai hatásképesség hiánya esetében. — Elégséges-e a birtoklás eszmei eleme valamely dolog fölötti birtok fentartására ? — A dolog elfeledése és annak elvesztése közötti különbség a birtoklás szempontjából -__ ___ — — — -— — ___ — ___ — 120. A ki a zálogbirtokát képező tárgyakból őt megillető kielégítését a a törvényes eljárás mellőzésével maga eszközli, büntetendő cselekményt nem követ el. A magánjogi felelősség azonban ily esetben fenáll. — A dolus hiányának kérdéséhez.. — — --- — XXIX. FEJEZET. A jogtalan elsajátítás. 89. (68. számú teljes-ülési döntvény.) A ki egy harmadik személynél végrehajtásilag lefoglalt s annál hagyott dolgokat azon az alapon, hogy azok az ő tulajdonát képezik, a végrehajtást szenvedőnek beleegyezése nélkül elveszi vagy elidegeníti a nélkül, hogy tulajdonjogát az 1881: LX. tczikkben meghatározott módon érvényesítette volna, a Btk. 368. §-ába ütköző vétséget követ el -_ — — — 117. Lopás-e vagy talált dolog jogtalan elsajátítása? — A birtoklás fenállása vagy megszűnése a tárgyát képező dolog feletti physikai hatásképesség hiánya esetében. — Elégséges-e a birtoklás eszmei eleme valamely dolog fölötti birtok fentartásaira ? — A dolog elfeledése és annak elvesztése közötti különbség a birtoklás szempontjából ___ — __- _— __- —_ — — — — -— XXXI. FEJEZET. A csalás. 52. Btk. 384. §-a — A ravasz fondorlat fogalommeghatározásához. — Inditványi határidő- _ .... __. . — Uzsora-törvény. 53. Az uzsora törvény attól tételezi fel az előbb keletkezett igényekre alkalmazhatóságát, hogy az előbb kikötött uzsora-követelés a törvény életbe lépte után érvényesíttetett légyen. Nem a — habár egyébként uzsora-kamatnak — az adós általi önkéntes megfizetését, nem is a túlságos kamatnak a hitelező általi egyszerű követelését: hanem annak «érvényesítését)), tehát az adós által megtagadott uzsora-kamatnak az elleni követelését és kényszerítő, azaz bírósági uton való érvényesítését állapítja meg alkalmazhatóságának elhatározó feltételéül — — —- —- — — ---