Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

169 tartama is, ezért a 92. §-nak alkalmazásával vádlottak bünteté­sét egy-egy havi fogházban és 5—5 frt pénzbüntetésben szabta ki, mi által a magánlak-megsértés büntette a Btk. 20. §-a alap­ján vétséggé minősíttetett. A büntetés kiszabásánál a kir. tszék súlyosító körülményül figyelembe vette mégis, hogy vádlottak éjjel hatoltak be jogtala­nul a F. János zárt udvarába s hogy ennek neje erőszakoskodá­suk következtében az orvosi bizonyítvány igazolása szerint még egészségháboritást is szenvedett, stb. (1887. ápr. hó 25-én 1602. A budapesti kir. itélö tábla : Az első bíróság ítéletét annyi­ban megváltoztatja, hogy vádlottakat a Btk. 330. és 65. §-ai alap­ján a magánlak megsértésének büntette kísérletében találja bűnös­nek s ezért a reájuk kiszabott fogházbüntetést a Btk. 92. §-ának mellőzésével a Btk. 66. §-ai alapján 14—14 napi tartamra leszál­lítja, stb. Indokok: A Btk. 330. §-ának rendelkezése szerint a magán­lak-megsértés büntette a lakásba történt behatolással fejeztetik be. Vádlottak beismerik, hogy az ajtót döngették, az ablakokat és a rácsajtót összetörték, azonban sem ezek, sem pedig a sér­tett felek előadásából ki nem tűnik, miszerint a lakásba vádlot­tak behatoltak volna, de vádlottak ama nyilatkozata, hogy sértett fél cselédjének kérdőre vonása miatt mentek F. János udvarába, azoknak a lakásba való behatolási szándékát is igazolja, ehhez képest a magánlak megsértésének büntette csakis a kísérletnél maiadt s vádlottak ellen a Btk. 330., 65. és 66. §-ai alkal­mazhatók. Az udvarba történt behatolás, melynél semmiféle erőszak vagy fenyegetés nem fordult elő, csakis a Btk. 332. §-a alapján lenne elbírálható, minthogy azonban a sértett felek panaszukat visszavonták, ez többé birói megfigyelés tárgyát nem képezheti. (1887. szept. 26. 20227. sz. a.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy F. Jánosnénak a végtár­gyaláson tett vallomása szerint házok udvara körül nincs min­denütt kerités; ennek folytán tekintve, hogy az által, hogy vád­lottak az udvarba bementek, nem mentek be bekerített helyre; tekintve, hogy a nyitott udvar nem lévén sem lakás, sem azzal összekötött vagy ahhoz tartozó helyiség, sem pedig bekéri-

Next

/
Thumbnails
Contents