Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

164 ben i- 3. pont alatt felsorolt igények megilletik-e. Mindenekelőtt megállapítandó, hogy e kérdés mely törvény szerint döntendö el, miután felperes a német, alperes az olasz törvényeket kéri alkalmaztatni. Tekintve, hogy itt nem valamely, a felek közt kötött jogügylet forog kérdésben, hanem egy elhagyott hajónak mentése, e tekintetben a mentés helyén érvényes törvény volna alkalmazandó, azonban a mentés valamely állam területéhez tartozó tengeren nem történvén, általános tengerészeti jogelvek szerint a vitás kérdés a szerint a törvény szerint döntendö el, a mely azon kikötő területén uralkodik, melybe a megmentett hajó hozatott, a jelen esetben tehát a Fiume területén érvényes törvény szerint és pedig annál is inkább, mert az itteni biróságok rendszerint csak az azok területén érvényes törvények szerint Ítélhetnek, a mennyiben a törvény maga kivételt' meg nem enged, jelen esetre pedig az osztr. ált. ptk. 37. §., miután ez csak külföldiek közt külföldön kötött jogügyletekről intézkedik, nem alkalmazható. A Fiume területén érvényes oszt. ált. ptkönyv ezen mentési dij iránt nem intézkedik, sőt annak 1043. §"a tengerészeti törvényekre utal; a franczia code de commerce második könyve, mely tengerészeti ügyekben hatályban fentartatott, e kérdésről szintén nem intézkedik, határozott intézkedés hiányában az idézett ptk. 7. §. útmutatása szerint, ezen jogeset csak az általános jogelvek szerint döntendö el. Az osztrák ptk. 403. §. ingó dolgoknak megmentéséről intézkedvén, ez ugyan a tengeren véghezvitt megmentésekre, ezeknek különleges természeténél fogva, nem alkalmazható, azonban ezen szakasz rendelkezéséből mégis megállapítható azon jogi elv, hogy ha a szárazföldön véghezvitt mentéseknél a kiadások megtérítésén kívül jutalom is jár, annál inkább illeti meg az a nagyobb veszélylyel járó tengeri megmentést. De minden tengert járó nemzet által már régtől fogva elfogadott elv, hogy tengeri veszélyben nyújtott segély a hajózás jól felfogott érdekében tetemesen jutalmazandó, miért is a tengerészeti ujabb korú törvények általán megállapítják azon legmagasabb összeget, melyen belől a feníorgó viszonyok mérlegelésével a bíró a mentési dijat megállapítja, így a német kt. 748. §. a