Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

i56 kiváltság azonban, minthogy a megtámadott végrendeletet Sz. Mihály mint Írástudatlan nem írhatta, ez esetnél nem alkalmazható. A végrendelet félretételének kimondása után felperesek mint néhai Sz. Mihály oldalági örököseinek törvényes örökösödési joguk megállapítandó volt, mert alperes nem kifogásolta, tehát beismerte, hogy felperesek néhai Sz. Mihály testvérei, s így ennek végrendelet nem léte vagy félretétele esetén törvényes örökösei. A törvényes öröklési jog megállapításával egyidejűleg, habár erre nézve kérelem peres felek részéről nem terjesztett is elő, kimondandó volt, hogy a hagyaték terheket felperesek kifizetni kötelesek, mert törvényeink szerint az örökléseknél nem csak a jog, hanem a kötelezettség is megállapítandó. Alperes arra nézve, hogy a leltározott ingóság örökhagyónak nem kizárólagos tulajdonát képezte volna, perirataiban mi kifogást sem tett, ugyanazért felperesek törvényes öröklési jogát erre nézve is megállapítani kellett. Felperesek nemcsak az örökhagyó, hanem az alperes nevére már évekkel örökhagyó halála előtt bekebelezett ingatlanokra nézve is kiterjesztették a keresetüket s az alperes javára bekebelezett ingatlanokra nézve is kérték öröklési jogukat megállapítani; tekintve azonban, hogy a keresetben megjelölt számú tjkvekben foglalt ingatlanok fele része az 1871. évi június 8-án és 14-én kelt szerződések alapján alperes javára telekkvileg bejegyeztetett, annak elbírálása pedig, hogy az E. alatti alapján örökhagyó által szerzett tulajdonjog érvényes jogczimen alapszik-e vagy nem, ezen per keretébe nem tartozik, ugyanazért ezen Ítélet a hagyatékul nem leltározott ingatlanokra ki nem terjeszkedhetvén: felpereseket keresetűknek erre vonatkozó részével elutasítani kellett. (1884 november 29. 6834. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla a kir. tszék Ítéletét a felpereseket részben keresetükkel elutasító rendelkezésében érintetlenül, ama rendelkezésében pedig, a melylyel néhai Sz. Mihálynak 1884. évi január 12-én kelt végrendeletét érvénytelennek kimondotta és a g—i 32. sz. tjkvben foglalt ingatlanoknak s az ezekhez tartozó, a g—i 190. sz. tjkvben foglalt erdő- és legelőjárandóságoknak néhai Sz. Mihály nevén álló felére nézve felpeiesek törvényes örökösödési jogát oldalági örökösödés czimén megítélte — helybenhagyja. Ellenben egyebekben megváltoztatja,