Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)
rí vétségek esetében csak a tszéknek a vizsgálat megindítását vagy folytatását rendelő határozata, továbbá a kir. táblának azon határozata ellen, mely által a kir. törvényszéknek vád alá helyezést rendelő határozata helybenhagyatik, nincsen további felebbvitelnek helye; tekintve, hogy ezen törvényszabály a vizsgálati fogság fentartásáról vagy megszüntetéséről szóló határozatokra nézve a felebvitelt a legfelső fokig nem zárja ki ; tekintve, hogy korlátozás hiányában a vádlottnak ugy mint a vádlónak felebbezési joga minden fokon csorbítatlanul fenállónak tekintendő ; és végre tekintettel arra, hogy az egyéni szabadság biztosítása ugy az állami rend, a vagyon- és személybiztonság a jogorvoslati jognak ilvképeni fentartását addig is, mig a törvényhozás a bünfenyitő eljárás szabályozása iránt intézkednék, egyaránt szükségessé teszi: ezen okokból a vizsgálati fogság iránti határozat még az esetben is felülvizsgálandó, ha a bűnvádi vizsgálat elrendelését kimondó, illetőleg a vád alá helyezést elrendelő határozat felebbezés tárgyává nem tétetett. 2., 3. Tekintetbe véve, hogy a kir. Curia a vád alá helyezést kimondó határozatot az 1880: XXXVII. tcz. 45. §-a értelmében csak akkor vizsgálja felül, ha a kir. tábla az elsőbirósági határozatot nem hagyta helyben, és csak annyiban, mennyiben az felebbvitel tárgyává tétetett; hogy e szerint azon esetben, ha a vizsgálati fogság fentartása vagy megszüntetése iránt kifejezetten felebbezés nem érvényesíttetett, a vádhatározatnak erre vonatkozó része annyival kevésbbé képezi a legfőbb bírói elbírálás tárgyát, mert a vádlott felmentésével egyenértékű vizsgálat megszüntetési határozat helybenhagyása, vagy a kir. Curia részéről való kimondása ezzel együttesen a fogságnak is azonnali elenyésztetését foglalja magában, a vádhatározatnak helybenhagyása esetében pedig az alsóbiróságnak a letartóztatásra vonatkozó intézkedése marad érvényben annyiban és mindaddig, mennyiben az a fenebbi 1. pont alatti határozat rendelkezése alá nem esik ; tekintve végre, hogy a vizsgálati fogság elrendelése, fen-