Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

10 volna ; mert részvénytársaság a Kt. 63. §-a értelmében saját czége alatt a 186. §. értelmében igazgatóságának képviselete mellett állhat akár fel- akár alperesi minőségben perben, a jelen kereset pedig ugy küllapja mint béltartalma szerint nem a takarékpénztár czége alatt annak igazgatósága ellen, hanem Hajdu-Böszörmény város polgármestere mint közgyűlési elnök, tehát oly személy ellen van intézve, ki a takarékpénztárnak, mint részvénytársaságnak képviseletére sem a Kt. idézett 186. § a, sem pedig a részvénytársasági szabályként bemutatott B. alatti szabályzat 37. §-a értelmében sem polgármesteri, sem közgyűlési elnöki minőségben jogosítva nincsen ; minélfogva a nevezett takarékpénztár mint részvénytársaság a jelen perbe egyedül megidézett és megjelent polgármester által — minthogy ő az igazgatóságnak különben sem tagja — törvényszerűen képviseltnek tekinthető nem volna. Minthogy azonban a «Hajdu-böszörményi takarékpénztár*) a kereskedelmi törvény értelmében megalakult részvénytársaságot az alábbiak szerint nem képez, hanem itt egyedül a H.-Böszörmény város kezelése alatt lévő bizonyos alapnak a B a. szabályzatban kijelölt czélokra és módon történendő elkülönített kezeléséről lehetvén szó: ily értelemben a város közönsége polgármestere által a jelen perbe helyesen idézettnek tekintetik, a jelen per tehát, de csak ily szempontból, elbírálás tárgyát képezheti. Nem képez pedig a nevezett takarékpénztár részvénytársaságot azért, mert részvénytársaságnak a kereskedelmi törvény értelmében csak oly kereskedelmi társaság (Kt. 61. §.) tekinthető, melynek alapszabályai a kt. 157. § ában felsorolt minden kellékkel birnak, már pedig az alapszabályként bemutatott B. a. szabályzat az idézett törvényhely 4. és 9. pontjaiban előirt leglényegesebb kellékekkel egyátalán nem bir, jelesül nincs benne bizonyos és egyenértékű részvényekre elhelyezett alaptőkéről szó (Kt. 147. §.) és ebből folyólag nincsenek, s nem is lehetnek részvényesei, kik azon jogokat, melyek a részvényeseket a társaság ügyei tekintetében illetik, gyakorolhatnák (Kt. 176. §.) ; részvényeseknek, hogy jogokat gyakorolhassanak — mint jog kötelezettség nélkül nem létezik — a társaság ügyei körül részvényeik erejéig anyagilag érdekelve kell lenniök, már pedig a B. alatti