Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

336 kiderül, hogy a megrendelt fehérnemű az egész öszi idény alatt kelendő: a peres felek közti szerződés nem akt. 35. §-a, hanem 352 — 354- §-ainak határozmányai alá vonandó. Minthogy pedig ezek szerint felperes nem volt felmentve — mint azt vitatta — a kötelezettség alul, hogy alperest a k. t. 354. §-a értelmében értesítse, miszerint a szerződéstől elállva kártérítést akar követelni, s nem volt felmentve, hogy alperesnek esetleges kérésére utólagos teljesítési határidőt engedjen, a törvény kívánta kellő értesítés hiánya miatt felperes kártérítési igényét elvesztette. (1887. szept. 22. 2777. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság fentebbi számú és keletű ítélete megváltoztatásával az elsöbir. Ítélete hagyatik helyben, stb. Indokok : Mint a másodbiróság ítéletének indokolásában helyesen kifejtette, a kereset alapjául szolgált ügylet nem képez ugyan a kt. 355. §-a szabálya alá eső záros határidőre szóló ügyletet, következőleg az a kt. 354. §. alapján bírálandó meg. A fenforgó esetben azonban felperesnek kár, illetőleg elmaradt nyereség iránti követelési jogosultsága a k. t. 354. §. alkalmazása mellett is fenállónak tekintendő. Mert habár az idézett törvényszakasz értelmében a szerződő felek közül az ki a teljesítés helyett kártérítést követelni kiván, erről a másik felet azonnal értesíteni, és ennek, ha azt az ügylet természete megengedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik, és habár a per adatai szerint felperes mindezt tenni elmulasztotta és alperes csak a kereset vételével értesült felperesnek kárkövetelési szándékáról, mind a mellett az emiitett törvény rendelkezésének nem tulajdonitható azon értelem és hatály, hogy ha a fél a törvény által előszabott ezen nyilatkozattételben késedelmes volna, az által az öt különben megillető kárkövetelési jogától feltétlenül és véglegesen elesne, hanem az ily késedelemnek a szerződést szegő féllel szemben csak azon következmény tulajdonitható, hogy a szerződés teljesítésében késedelmes fél jogosítva van az utólagos teljesítést mindaddig, mig ellenfelének kártérítési követeléséről tudomást nem nyer, megajánlani s azt eszközölni, a kártérítést követelő fél pedig azt kártérítés helyett elfogadni köteles. Minthogy pedig alperes a per során határozottan beismerte, hogy felperes az A. a. okiratban foglalt 168 forint 28 kr. értékű