Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

325 Alperes köteleztetik a kereseti 160 frt kártérítési tőkét s jár. 8 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Mert: a per során kihallgatott K.János, Tr. Mihály, O. Sára, F. Zsófia tanuk vallomásával be van bizonyítva, hogy alperes a saját földjén álló dohánypajtájában pénzügyőri zárlat alatt őrzött és a kincstár részére termelt dohánynak egy részét a pénzügyőri zárlat feltörésével éjnek idején saját kocsijára rakatván, elcsempészte. Az ezen esetről azonnal értesült pénzügyőrség által másnap a helyszínén megejtett vizsgálati eljárás kiderítette, hogy az alperes által kibérelt felperes dohánypajtájába szállította, B. István községi esküdt és Sz. István rendőr mindezen eljárásnál hatósági assistentiát képező egyének és egyszersmind szakértő tanuknak a pénzügyőri eljárásról vezetett és ezen ügyiratok NB. I., B. II. számmal jelölt vezetett jkönyvbe bemondott és ezen bíróság előtt ismételt és hitletétellel megerősített vallomásaikkal az al- és felperesi pajtákban talált dohánynak azonossága, — mindezek által alperesi tagadások ellenében azon perdöntő körülmény, hogy felperes pajtájában az ottan talált és az a jövedéki kihágás miatt üldöztetésére okot szolgáltatott dohányt oda alperes és a sajátjából szállította, kellőleg bizonyítottnak találtatott, annyival inkább, mert alperes azon minden kétséget kizárólag bizonyítva lett ténykörülménynyel szemben, hogy az általa éjnek idején saját volt cselédjeivel, mint hit alatt kihallgatott tanukkal kocsijára felrakatott 162 zsinór dohányt nem a felperestől bérelt pajtába, hanem azt máshova szállította volna, nem is állította, annál kevésbé bizonyította. Mert a beszerzett jövedék-kihágási ügyiratoknak K István felperesre vonatkozó jegyzőkönyve által igazolva lett az is, miszerint alperes ténye miatt a jövedék-kihágásérti üldözés felperesre is kiterjesztetett és ez által az őt is fenyegető pénzbírság enyhítése végett az a feletti egyezkedés kényszerhelyzetébe jutott, minek folytán 160 frtot a békési m. kir. adópénztárba befizetett és ekként felperesnek csakugyan 160 frt kárt okozott. Hogy pedig az alperes ténye miatt üldözőbe vett s önsorsára hagyott felperes a pénzbüntetés törvényes szigorát alperes példájaként egyezséggel enyhítette, mint épen alperes könnyebbségére szolgáló körülmény, az ö mentségéül birói figyelembe vehető nem volt.