Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

294 szintén nem jöhet, mert a m. Btk. e tekintetben különbséget nem tesz és azon a nevezettek által elkövetett büntetendő csejekvényt a jelenben hatályban lévő Btk. is bünteti; tekintve végre azt is, hogy vádlott beszédében habár nem is foglaltatik egyenes izgatás a magyar nemzet vagy a tulajdonjog intézménye ellen, mindazonáltal beszéde a magyar nemzet elleni ellenszenv élesztésére czélzónak tűnik fel: Az előterjesztettek alapján vádlottat a Btk. 174. §-ába ütköző izgatás vétsége miatt a bprts. 264. §-a alapján vétkesnek kellett nyilvánitani. A büntetés kimérésénél enyhítő körülményül veendő a beismerés és büntetlen előélet, habár hasonló tényért már vizsgálat alatt volt; súlyosító körülmény pedig, hogy mint lelkész és a templomban követte el a vádbeli vétséget, s igy a kiszabott büntetés arányos. (1886. szept. 18. 1642. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. itélö tábla: Az elsöbiróság ítéletét a bűnösségre vonatkozólag indokainál fogva helybenhagyja, ellenben a büntetés kérdésében megváltoztatja s vádlottat négy hónapi fogházra ítéliIndokok : A mint az elsőbirósági ítélet indokaiban felsorolt s az iratokkal megegyező tényállásból kitűnik, vádlott állam- és társadalom ellenes, valamint a megállapított jogrendet veszélyeztető — romboló eszméket terjesztett akkor, midőn az isteni tisztelet után híveihez nyilvánosan azon beszédet intézte, mely a Gazetta Transsylvánia czimü lapnak 1885. márcz. 5-iki 41. számában mint különben is általa szerkesztett megjelent. Ebből kifolyólag bűnösségét az első bíróság által felhozott indokok alapján helyben kellett hagyni. A büntetést azért kellett szigorítani, mivel egyfelől vádlott mellett enyhítőül csak büntetlen előéletét lehet felhozni, de a beismerés nem fogadható el, mert ö csakis a beszédtartást ismerte be, de bűnösségét ugy a vizsgálat rendén, mint a végtárgyaláson következetesen tagadta. Másfelől nagyon nyomatékos súlyosító körülménynek számitható hivatalos állása, a tett elkövetésének helye, s hogy felettes hatóságának a betiltó rendelet által igazolt czélzatot ténykedésével formailag kijátszotta. (1887. jan. 10. 4795. sz. a.) A m. kir. Curia : Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság