Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

291 3ilvánia» czimii időszaki nyomtatványnak mait évi márcz. 5-én kiadott 41. számában közzétett tParastasele intru pomenirea martitoru nostri diu 1784—85* felirat alatti közleményt, melynek 2-ik tétele magyar fordításban igy hangzik : • Tegnap, midőn 100 éve telt be annak, hogy a román nemzet vértanúi: Hora, Kloska és Krisán a kerékbetörés halálát szenvedték, kellett volna, hogy örök emlékükre mindannyian összejővén a templomban, külső jelekkel adjunk kifejezést fájdalmunknak, hogy imádkozzunk lelkeikért s magasztos árnyékaikért, azonban fájdalom és ismét fájdalom ily valamit nem eszközölhettem, mert meg vagyok kötve. Ki volt Hora, Kloska és Krisán, nem mondom meg nektek, mert lehet ez vétkül és bűnül tudatnék be nekem. De miért is mondjam ? midőn ti igen jól tudjátok az elődeitekről, őseitekről és atyáitokról fenmaradott hagyományokból, hogy kik voltak ők s ha pontosabban is akarjátok tudni, olvassátok a Denosiánu által kiadott történetet, s a Gazetát, s a hagyományból hallottak összhangzásban lesznek a történetben s az újságokban olvasottakkal s helyet találnak sziveitekben, akkor haza menve egész családaitokkal imádkozzatok Istenhez, — mert ha az Ur Sionja, t. i. a íemplom be van zárva előttetek, a templomon kivül is imádkozhatunk, mert az Isten minden helyen magasztalható, imádkozzatok a szent böjtben s ajándékozzatok a templomoknak, az iskoláknak és szegényeknek, mert ők mindnyájunkért szenvedének.» Beismerte vádlott azt is, hogy daczára annak, hogy a Balázsfalván székelő gör. kath. érsek a mult évi febr. 25-én 595—85. sz. a hatósági körében kiadott rendeleténél fogva a Hora és Kloska kivégeztetésének 100 éves évforduló napjának megünneplésére czélba vett tüntető isteni tiszteletnek megtartását betiltotta, mely idézett számú rendeletet vett is, 1885. évi márcz. i-én vasárnap az isteni tisztelet végeztével egybegyűlt hiveihez — tehát gyülekezethez — a nyomtatásban is megjelent és fent már leirt beszédet intézte. Hogy pedig Hora és társai büntetendő cselekvényt követtek el, melyért el is ítéltettek, ezen körülmény elbírálása czéljából szükségesnek tartja a kir. tszék felhozni a következőket: A nevezett két főlázitó perében azon udvari bizottmány itélt, mely az akkor történt zavarok kinyomozására és a nép törvényre utasítása (po19*